Iskolát kezdő gyereknél jó ha folyékonyan olvas már?

Hé, na álljunk már meg! Miért kell rögtön teljesítménykényszeresnek titulálni a kérdezőt? Elmondom az esetemet: Testvérem 8 évvel idősebb nálam. Mikor óvodás voltam, sokszor láttam, hogy ő olvas, tanul, leckét ír és készül a másnapi órákra. Természetesen mindez engem borzasztóan érdekelt és 6 lóval nem lehetett visszatartani attól, hogy én is nézegessem a könyveket, kérdezgessem a betűket. Ezen kívül minden este meséltek nekem a szüleim, és mikor néztem a könyvet, mindig kérdezgettem a betűket, így szépen megtanultam írni és olvasni. Óvodai éveim végére folyékonyan olvastam és írni is tudtam már, igaz csak nyomtatott betűkkel.

Na és akkor jöjjön a lényeg: Igen, nagyon untam az első évet az iskolában, engem soha nem szólítottak fel, mivel én már úgyis tudom, soha nem lehetett sikerélményem, csak bekiabálások árán mondhattam én is választ. Rossz volt, de másodikban új tanítóm lett, aki érdekes módon tudott és akart a különböző képességű és tudású gyerekekkel foglalkozni. Innentől imádtam iskolába járni. Van tanítói diplomám is, így tudom, hogy meg lehet valósítani, hogy a már olvasni tudó gyerekek se unatkozzanak, egy pici plusz készülést igényel az egész.

A lányomék osztályában a 29-ből 6 gyerek olvasott folyékonyan iskolakezdéskor. Őket differenciáltan foglalkoztatta a tanítónő, amíg a többiek olvasni tanultak, addig a lányomék szövegértési feladatlapot kaptak. Meg lehet oldani ezt a problémát...

Egyetértek azzal, hogy nem biztos, hogy a szülő tanítja olvasni a gyerket. A lányom 5 évesen, a fiam 3 és fél évesen tanult meg olvasni, egyiküket sem tantottam. Sőt amikor a lányom nagycsoportban megkért, hogy tanítsam meg írott betűkkel írni, visszautasítottam, mert bár van tanítói diplomám, ismerem az írástanítás módszertanát, ez nem az én dolgom, én az anyja vagyok.

Ez egy általánosított baromság, hogy rossz, hogyha tud a gyerek olvasni, mert unatkozni fog... Én tudtam olvasni, írni is, amikor iskolába mentem, soha nem unatkoztam, mivel a tanítónő jó pedagógus volt, úgy tanította ezeket, hogy azok is élvezzék, akik már ismerik, és egy pár hét-hónap után minket leültetett hátul egy külön asztalhoz, és adott nekünk külön feladatokat.

És engem sem erőltettek a szüleim, magamtól ismertem fel a betűket a könyvekben, és én kértem, hogy tanítson meg anyukám írni.