Hogy csinálják, a phoniátriai vizsgálatot a gégészeten gyerekeknél nagyon rossz nekik?

A gége vizsgálata

A gége vizsgálatára a legegyszerűbb módszer az indirekt laryngoscopia. Kivitelezése: a vizsgálat során páciens és orvosa egymással szemben ülnek. A fényforrást a beteg jobb füle mellett helyezzük el, fényét homlokreflektorral vetítjük a torokba. A páciens kinyújtott nyelvét bal kézzel rögzítjük, miközben jobb kézzel a testhőmérsékletre melegített gégetükröt a nyelvcsap (uvula) alá helyezzük, s azzal a nyelvcsapot óvatosan felfelé és hátratoljuk. A páciens a "hí" szótagot ejti ki, melynek hatására a gégefedő "felemelkedik" és láthatóvá válnak a hangszalagok.

Világosabb, tisztább kép nyerhető a gégéről lupen laryngoscop használatával. Kivitelezése: a garatnyálkahártya felületi érzéstelenítése után az uvula alá toljuk a merev endoscopot, mely hidegfényforrásának fényét a gégébe vetíti, s lencserendszerével a vizsgálóoptikára képezi a gége képét.

A gégelument takaró epiglottis, fokozott gégereflex, vagy rosszul kooperáló gyermek vizsgálata során nagy segítséget jelenthet nasolaryngealis flexibilis endoscop, fiberoszkóp használata. Kivitelezése: az orr- és garatnyálkahártya felületi érzéstelenítése után az orron, orrgaraton keresztül a gégelumenbe toljuk a vékony, flexibilis endoscopot.

Hagyományos fényforrások alkalmazása során a gége belégzési fázisa és a hangszalagok mozgása a phonatios fázis kezdetén jól megítélhetők, a hangadás szempontjából döntő jelentőségű hangszalagrezgések azonban nem láthatók. A stroboscopos effektus alkalmazása lehetővé teszi a hangszalagrezgés valamely fázisának elkülönített vizsgálatát, vagy a rezgés folyamatának elemzését. Az eljárás lényege, hogy nem a tényleges rezgést látjuk, hanem a hangszalagrezgéssel szinkron, vagy fáziseltolással felvillanó fényforrás, a rezgés egy-egy fázisát világítja meg. A megvilágított rezgésmomentumok sorozata olvad össze, az emberi szem számára látható állóképpé, vagy virtuális mozgóképpé.