Mit csináljak, a lányom 2,5 éves és még pelusos?

Ja, én is amondó vagyok. Nem szabad erőltetni, ráadásul még tartós stressz is kialakulhat így.

És hol van még május.?

Ne kérdezd annyiszor elég néhány alkalom. Ha sikerül, örülj neki, de nagy lármát akkor se csapj. Úgy értem, ne ünnepeld, csak simítsd meg a buksit és kész. Ha meg nem sikerül, majd legközelebb. Ne félj.

Amúgy ovisoknál is előfordul néha egy kis becsuri. Semmi baj.

Nem vagy elkésve és ne anyós határozza meg, hogy el van-e késve a gyerek, jó? A saját érdekedben.

Lányomnak nem erőltettem, én WC-re mentem, jött, figyelt, aztán egyik nap (2,5 évesen) közölte, hogy pisilni kell. Gondoltam, OK, és??? Ott a pelus rajta... De közölte, hogy a WC-be. És onnantól csakis a WC-be ment a dolog, nem a pelusba. Persze alvásokra még adtam rá pelust a biztonság kedvéért (3 éves koráig, hogy biztosan ne frusztrálja a dolog, hogy jaj, nehogy bepisiljek). Mikor már 2 hónapja mindig üres volt reggel is a pelus, akkor megkérdeztem, nem akar-e bugyiban aludni. Akart. Azóta csak 1-2-szer csorgott be, ha beteg volt, egy pár csepp. Most 4 éves.

Az oviba meg fel kell venni akkor is, ha nem szobatiszta, úgyhogy azzal meg ne foglalkozz, ne mondj semmit a gyerekről, csak add be és kész. Kötelesek felvenni, nem szobatisztán is. Keress utána, ha bizonytíték kell nekik, vagy ha beviszed pelusba és kötözködnek, akkor kérd, hogy mutassák meg, milyen jogszabályra hivatkoznak.

Nem kell hagyni magadat!

Anyósod elmehet ...nah, nem mondok csúnyát! Az ő idejükben vesszővel csapkodták a gyerek pucér fenekét, ha másfél évesen nem lett szobatiszta. Ugye nem akarsz ide jutni?!

Az én lányom tavaly februárban volt 3 éves. Már vagy 1,5 éve próbálkozgattunk a bilizéssel. Nem erőltettem, de jelen volt a mindennapjainkban. A vége felé már kezdtem én is elkeseredni, mert úgy éreztem, én már mindent megpróbáltam (volt pelenka nélkül bugyiban, volt leszoktató pelenkában, volt, hogy ráültetgettem, volt, hogy nem ültettem, csak kérdeztem, volt, hogy nem is kérdeztem, hátha majd magától...és még számtalan variáció.

De az én okos, értelmes, ügyes nagy lányom nem volt hajlandó leszokni a pelusról, nem és nem. Vígan játszott tovább kakisan, pisisen, sőt, le is tagadta a nyilvánvalót.

Amikor betöltötte a 3-at, és még mindig itt tartottunk (azaz sehol), azt mondtam, kész, feladom, most már csináljon, amit akar, legyen pelenkás menyasszony koráig, én belefáradtam.

Kicsivel több, mint egy hónap múlva, húsvét első napján :-)), miközben a konyhában szöszmötöltem, hallottam, hogy koppan a bili a nappali kövén. Mire kiértem a konyhából, a lányom nagy bőszen húzta lefelé magáról a nadrágot, bugyit, ráült, és belepisilt-kakilt a bilibe. Teljesen elámultam, korábban még csak véletlenül se fordult elő hasonló.

Ettől a naptól kezdve szobatiszta, soha nem volt "baleset".

Én is csak az tudom alátámasztani, amit itt írtak már mások, hogy amikor a gyerek megérik rá, pillanatról a másikra szobatiszta lesz. Nálunk is így volt, egyszer csak magától szólt a lányom, hogy bilizne, és onnantól kezdve nincs pelus, csak éjjel. 3 hónap híján 3 éves volt.

Nyugalom, május még messze van, hidd el, ez tényleg egyik napról a másikra meg fog történni, csak hagyj neki időt, teret.

Figyeld csak meg, akik mindenféle praktikákkal hosszú heteken-hónapokon át tanítgatják a bilizésre a gyereket, lehet, hogy mondjuk 2 hónappal fiatalabban lesz szobatiszta a gyerek, de tele lesznek problémákkal, pl. székrekedés, délutáni alváskor bepisilés, visszatartási gondok, stb. Ugye,nem ér ennyit a dolog???

Egyébként anyós nálunk is elkezdte a bili témát már 1 éves kor körül. Jött a példabeszéd, hogy az ő gyerekei már 9 hónaposan szobatiszták voltak!!!! Később azt is mesélte, hogy akkoriban feléjük az volt a divat, hogy már 3-4 hónapos korban berakták a bilit a kiságyba, járókába, ráültették a bébit, és hozzákötötték a rácshoz.

Az én anyósom már 1 évesen azt mondta, hogy a sógorom ilyenkor már rég bilizett, el vagyok maradva...haha.

Bár amit mi/én csinálok sosem jó...

Bocsi nem a kérdésedre a válasz, de ennyit az anyós idejében mi volt...