Többgyermekes anyukák, akiknek azonos nemű gyerekeik vannak. Mennyire és miben hasonlítanak /különböznek a gyerekeitek egymástól?

az én első lányom (3,5 éves) nagyon talpraesett, humoros, jó kedvű, vidám gyerek. Alvásával sosem volt gond. Evése katasztrófa. Pici babakorában jól viselte a változást, szerette, ha vendégek jönnek, kezdeményező típus, babaként is jól elvolt másoknál, szóval semmi gond, félénkség nem volt nála. Nem volt sírós baba, 2 éves korától lett hisztis. :) addig hangja sem volt. De a hisztik, dackorszak ellenére egy hihetetlenül jól alkalmazkodó és elfogadó gyerek a mai napig.

kisebbik lányom most 7 hónapos. Ő félénkebb, idegeneknél nincs el jól, vendégségeket nem bírja, változást nem bírja, az állandóság és a monotonitás kell neki. Idegenekre nem mosolyog egyből, idő kell neki, míg megnyílik mások előtt. Ő már sírósabb. Az alvása csak minimálisabban rosszabb ,mint a nagyobbik lányomé. Meglátjuk milyen lesz később. :)

4 éves fiam babaként álombaba volt.Evett,aludt,nyugodt baba volt,nem volt hasfájós,jól ment a hozzátáplálás,jól haladt mozgásfejlődésileg,6 hós korától átaludta az éjszakákat,előtte is csak 1x kelt!Most 4 éves,alkalmazkodó,kis lekis,nagy hisztik sincsennek,az oviba dícsérik,hogy szófogadó,elsőre elpakolja a játékot,gyönyörűen választékosan beszél,mindent megeszik,barátkozós nem nem durva,nem verekszik,nem beszél csúnyán egyszóval olyan kis "jólnevelt"(nem én mondom hanem az ovónők)

2.-ik fiam csecsemőként brutális hasfájós,bukor,szorulásos volt!Hiperzényenybaba volt kb 1 éves koráig,sokat sírt megviselte a fogzás,lassabban haladt mozgásfejlődésileg,hozzátáplálással alig haladtunk nem szerette az új ízeket,kész rémálom volt etetni!Ő szinte sehol nem érezte jól magát,nem igazán tűrte az idegen helyeket az idegen embereket,ordított ha megállt alatta a babakocsi stb stb...tipikus az a baba aki képes volt attól elsírni magát ha trüsszentett egyet!

10 hónapos koráig rémálom volt az éjszaka a rekord 20 kelés volt!Napközben soha 1 percig nem volt el magában,úgy főztem,takarítottam,hogy magamra volt kötve.

Most 16 hós...hááát a helyzet most sem sokkal jobb talán annyi hogy mivel már tud menni egy picit letudja foglalni magát az udvaron de kb az is csak 15-20 perc utánna már vinnyog hogy hol vagyok!Ő sokkal akaratossabb már most olyan hisztiket tud levágni,hogy csak lesek.

Ha az első baba lett volna ilyen nem vállalom be a kistesót!

Remélem ahogy nagyobb lesz javul a helyzet,de azt már elfogadtam hogy ő egy érzékenyebb,akaratossabb mint a bátyja!

DE!!!

Imádom és 100 jó babáért nem cserélném el!

Amúgy tudom nem fizikai tulajdonságokat kérdeztél de hihetetlen hasonlítanak egymásra a tesók!

Sok barát,ismerős azt mondja úgyanúgy néz ki most a kicsi mint a nagy ennyi idős korába!Mintha indigóval csináltuk volna őket:)

És a tieid kérdező??

Kétpetéjű ikerlányaim vannak. Tűz és víz, már az első perctől szó szerint: a kórházi bölcsőben az egyik kisimult arccal durmol,a másik idegesen nézeget, még a homlokát is ráncolja. Ez az elmúlt évben semmit nem változott. Az egyik nyugigumi, befelé forduló, az érzelmeit nehezen kimutató, érzékeny művészlélek, aki legszívesebben a kis "mániáival" bíbelődik, a másik csupa szem és fül, mindent meghall, mindent meglát, szókimondó, hamar síró-nevető huncut. Ha visszagondolok, már a hasamban is az egyik nyugis volt, csak néha fordult egy nagyot, a másik meg szétrúgta az oldalamat. Persze fizikailag is tök mások. Ismerősök mondják, hogy két idegen gyerek is jobban hasonlít egymásra, mint ők ketten.

De azért jó tesók, és én is elégedett vagyok velük ilyennek...

Két lány, 3.5 és 5.5 évesek, mint tűz és víz. Az egyik nyugodt, barátságos, érzékeny, félős, a másik nyughatatlan, antiszoc, nem fél semmitől.

Mindkettőnek nagyon jó a kézügyessége, nagyon szeretnek olvasni, színházba járni.

Mozgása a nyugodtabbnak jobb, az antiszocnak rosszabb.

Szépen, választékosan beszél mindkettő.

Most a 3 évesemen ledöbbentem az évzárón, úgy mondta a verseket ő is, mint a nagy ballagók (vegyes csoport)