Az 5 évesem, akit egyedül nevelek, valószínűleg meglátott szex közben, hogy segíthetek neki ezt feldolgozni?

Szex után 15 perccel arra lettem figyelmes, hogy néma csendben odaoson a résnyire nyitott hálószobaajtóhoz. Visszakísértem az ágyba, mellé bújtam, és megkérdeztem, hogy korábban is kijött-e már a szobájából úgy, hogy én nem vettem észre. Azt felelte, hogy igen. Megkérdeztem, hogy mit látott. Nem tudott felelni. Megkérdeztem, hogy megijesztette-e, amit látott. Azt felelte, nem. Elmagyaráztam neki, hogy nyugodtan szóljon ilyenkor, ha nem veszem észre, hogy kijött, mert bármit is csináljak épp, abbahagyom, hogy rá figyelhessek. Visszaaludt, én pedig visszamentem a férfihez a hálóba, immár csak beszélgetni. Fél óra múlva megint néma csendben áll az ajtó mögé bújva a lányom. Próbáltam behívni a hálóba, hogy jöjjön, bújjon ide hozzám, de csak csendesen szorongva pityergett az ajtóban. Hosszú unszolásra végül berohant, bekucorodott az ölembe és kitört belőle a zokogás. Megkérdeztem, hogy miért nem szól, ha itt áll az ajtóban. Azt mondta azért, mert félt, hogy mérges leszek. Megnyugtattam, hogy nem lennék mérges semmi ilyesmiért, és végül álomba simogattam őt az ölemben. Eddig mindig szólt, ha felébredt és átjött, hogy "anyaaaa, gyereeee". Az a gyanúm, hogy tegnap épp szex közben látott meg, és ezért nem szólt a múlt éjjeli ébredéseinél, csak állt csöndesen megbújva az ajtóban, és ezért ódzkodott bejönni a hálóba, és ezért tört ki belőle a zokogás. De sajna nem tud beszélni róla. Hogyan segíthetnék neki, és hogyan deríthetném ki, hogy tényleg látott-e? Reggel jókedvűen ébredt, vidáman eljátszogatott a pasival is, akivel amúgy jól kijönnek, bár csak pár hete ismerjük egymást. A szóban forgó férfi amúgy hamarosan hozzánk költözik. Születése óta nincs férfi az életünkben, csupán másfél évet éltünk együtt hármasban a barátnőmmel, amúgy mindig is csak ketten voltunk a lányommal, így ez biztos nagy váltás lesz, és most még ez a kellemetlen incidens is... Mi a leghelyesebb viselkedés az adott szituációban?