Ilyenkor mit lehet mondani vagy tenni? A 4 és féléves kislányom azt mondta az apjának, hogy őt csak nagyon kicsit szereti és anyát meg hatalmasan szereti.

Ezen miért vagytok kiakadva? Minden gyerek jobban szereti egyiket mint a másikat. Ezen nem is kell leállni. Majd nagyobb lesz és megtanulja, hogy ne érdekből szeresse a szüleit (mert itt ugye a kvarcjáték miatt nem-szerette hirtelen apát).

Ne csináljatok ebből ügyet.

Én bármikor megkérdezem kíváncsiból a lányomat, kit szeret jobban, mindig apát mondja. Ez van, ettől nekem nem rossz, tudom hogy engem is szeret, csak apát egy fokkal jobban. De amúgy ha apa mérges rá, akkor hozzám jön, hogy most engem szeret.

Ez természetes a piciknél, nyugi.

Ha apa megsértődik ezen, akkor meg is érdemli.

Hűűűűűűűűűűűűűűűűű, én felsorolni sem tudnám, hogy hányszor mondott ilyet, sőt "rosszabbat" a 4,5 éves fiúnk. Főleg ha egyikünk nem enged meg neki valamit, akkor rendszerint hozzánk vágja, hogy téged nem szeretlek. Erre csak annyit szoktunk mondani, hogy én akkor is szeretlek nagyon. Ő még durcázik kicsit, aztán tovább lépünk rajta. Pár perc múlva már bújik, hogy szeretlek...

Esetleg ha nagyon hajthatatlan, akkor még beszélgetünk róla, hogy ilyet nem szabad mondani, mert ez rosszul esik, szomorúak leszünk tőle, és mi nagyon szeretjük akár hogy viselkedik, még akkor is ha hisztis, durcás, stb., de már rég volt ilyen, általában 1 mondattal lezárjuk a dolgot. Nem kell felfújni a dolgot.

Na tényleg pont ez az amit se lereagálni, sem komolyan venni nem érdemes.

A fiam 5 éves, egy nap alatt 20x szeret és 20x nem szeret, hol engem, hol apát.

Van hogy egyik percben mondja hogy anya szeretlek, 5 perc múlva azt mondja hogy engem nem szeret csak apát.Vagy épp pont fordítva. De olyan is van hogy azt mondja hogy egyikünket sem szeret, vagy épp azt hogy mind kettőnket nagyon szeret.

Ha ép nem szeret max annyit mondok rá hogy jól van.

Ha azt mondja hogy szeret akkor mondjuk hogy mi is szeretjük.