A férjem miért nem "neveli" és szól rá az előző házasságból született kislányára?
A végén kezdem. Rácsapni? semmiképp. a sajátomra sem, nemhogy máséra..vagy hogy van??.szóval nem csapkodni, senkit.
A férjed, gondolom, azért nem szól, mert ritkán vannak együtt, nem akarja elrontani a kevés időt.
Nagyon megértelek, hogy fáradt vagy, kajaügyben pedig hiába teszel meg dolgokat.
Én a helyedben mégis türelmes lennék, max. pl. szépen szólnék,ha előpakol, rámoljon el, mert rendetlenség lesz, és így tovább.(esetleg vele pakolnék) szóval szépen. és várnék. Azért sem érdemes belemenni ebbe a játszmába, mert emiatt a férjeddel a Ti kapcsolatotok is megromolhat.
A kicsi közöst ugye nem bántja? Ha úgy lenne, azért viszont határozottan szólnék..
A rácsapást nem díjazom,mivel nem a te gyereked.Sajátjára az ember néha hajlamos,ha nagyon felmegy a pumpa.De másé az tabu.Viszont a határozott hang az jól jöhet.Nem tudom milyen a viszony a volt feleség és közted,érdemes lenne megemlíteni.Ha túl pici még a közös baba,nem túl jó,hogy kiszedegeti a ruháit.Kérjen meg,és te megmutatod neki.
Ha anyukával nem jutsz dűlőre,akkor a férjeddel kell megbeszélned,hogy téged zavarnak ezek az apróságok.
Valaki azt írta,hogy a férjed biztos azért nem szól,mert nem akarja elrontani azt a kis időt,amíg ott van a gyerek.Nos!
Ha apuka a gép elé ül vissza röhögve,akkor nem hiszem,hogy annyira a gyerekkel akarná tölteni az értékes időt.
Nem a levegőbe beszélek!!!!!
Elvált szülők gyereke vagyok,2 hetente mehettem apuhoz,ahol pár évre rá tesóm született.Jó,nem 4 éves voltam,hanem 8,de akkor is.Nem volt könnyű,de a nevelőanyukámnak nem sűrűn kellett rám szólnia.Ha volt valami gond,akkor meg szólt anyunak,aki partner volt abban,hogy elmagyarázza,hogy egy kisbaba mellett mit szabad,és mit nem.Nem ott laktam,nekem is be kellett tartanom 1-2 szabályt...(most 25 vagyok,és a 2. babát várom,még mielőtt valaki megjegyezné,hogy biztos nincs még gyerekem!!!!)
Nyilván a csapj rá popsijára nem azt jelenti hogy nyugodtan üsd meg. ráadásul négy éves gyereknél szerintem felesleges is. Hanem inkább azt jelenti nyugodtan kezeld úgy mintha a te lányod lenne.
Persze kérdés: ez csak szóban van vagy ha megvalósul mit szólna a kislány, az apukája az anyukája.
De ha jól értelmezem, te sem neveled, hanem vársz valaki másra. Szerintem neked kellene erélyesebbnek lenned, tisztázni a határokat a kislánnyal.És nem tudjuk lehet, hogy otthon egyébként jó kislány nem az anyuka nevelésével van baj, hanem pont a tietekkel, mert nálatok nem szól rá senki és itt éli ki magát.
Szerintem neked kellene "nevelni". Egyébként a közös gyerekiteket "neveli" a férjed?
Sziasztok! Köszönöm a válaszaitokat. Azért még egy pár dolgot tudnotok kell, hogy teljes legyen a kép. Szóval...a közös lányunk 7 hónapos, őt még annyira nem tudja fegyelmezni, nevelni, de biztos vagyok benne ha eljön az ideje megteszi. Az én fiam is kéthetente megy az apukájához, én szólni szoktam neki előre, ha a fiam éppen a duzzogós, nem fogadok szót korszakát éli. A exem barátnőjével pedig vagyok olyan viszonyban, hogy átbeszéltük ezt a gyerek kérdést. Abban teljesen egyet értettünk, hogy 2 nap alatt nem fogják tudni "átnevelni" a fiút, nem is akarják, DE ott is vannak szabályok amit ott be kell tartani. Ehhez tartja is magát a fiam. Viszont a férjem lányának, ez nem megy. Mára már javult a helyzet, de figyelni kell. Egyébként a férjem szigorúan fogja, volt, hogy már párszor felállította az asztaltól. Ezt anya nem így csinálta...nem szeretem...stb. Ez meg nekem nagyon rossz, mert a srácok elé mindegy mit teszek, mindent megesznek. Tegnap csináltam krumplipürét, mert 1 hónapja 2-szer kért belőle, most meg sem kóstolta. Elmentünk délután a karácsonyi vásárra, kiszálltunk a kocsiból..ő fázik..csodálkoztok, hogy elmegy az élettől is kedvem. Akkor ma beszéltem az anyával, mondtam neki, hogy a mindig mondja, hogy fázik a talpa a csizmába, 2 hete is ez volt. Erre az anyja: nekik sosem mondja, pedig sétálnak. Egyébként nagyon szeret és én is őt, ma pl. nincs itthon az apja, még nem is hiányolta, szóval ilyen gond szerencsére nincs.
Visszatérve a nevelésre, csak, hogy tisztább legyen, hogy a férjem vele kapcsolatban mit vár el. Mikor nem volt meg a pici, a fiam meg az apukájánál volt, gondoltam, hogy van egy kis szabad idő, elmennék barátnőmhöz picit beszélgetni, csavarogni. Mikor megemlítettem neki, mondta, hogy mennék már el..jön a lánya..nekem itthon a helyem. Szóval ha jön, nekem akkor is itt helyem. Pedig szerintem ez az ő ideje lenne...most már nem tudok menni, de remélem értitek mi a lényeg. A ő szavaival élve..."neked 2 lányod van..." Ha itt van, akkor is olyan mintha nem lenne, nem vele foglalkozik, ül a gép előtt..mint egy átlagos nap, mikor csak 4-en vagyunk.
És próbáltad kideríteni milyen érzésekkel jön hozzátok a kislány, mert lehet, hogy az a baj, hogy nem találja a helyét közötettek. Mert azt írod, olyan mint egy átlagoos nap, csakhogy ő egy átlagos napon nincs veletek és esetleg idegenül érzi magát? És ahogy mondod a férjed szerint két lányod van, de te azt, ő akkor sem az én lányom. És ő meg nem is érti miért is van veletek? Mert a férjednek nem különösebb dolog, hogy ő két hetente veletek van.
Lehet hogy bár nem tudom hogy lehetne megoldanod, de csinálnod kéne vele kettesben egy programot, ahol tisztazhátnatok a szabályokat esetleg ő is elmondhatná mi a baj és miért van hogy egyszer kétszer vesz a krumpliból legközelebb meg meg sem kóstolja. És a férjedet is rá kéne venned, hogy igenis foglalkozzon a lányával, csináljon programokat csak maguknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!