Hogyan lehet kezelni az akaratosságot, a kényességet, szófogadatlanságot egy 4 éves gyermeknél?
Külön élő szülők esetében, amikor látogatóba van elhozva a gyermek 1 hétre, hosszabb idő után, úgy hogy a családban van csecsemő és még a féltékenység veszélye is fenn áll.
Sőt a gyermek nagyon távolságtartó a többi családtaggal, akikkel azelőtt jól el volt nem hajlandó egyedül még kinyitni az ajtót sem, és arra fogva hogy neki nincsen lába, hol ott egészségesebb mint bárki más a családban.
Senki nem érhet hozzá a gyermek nem engedi más nem adhat neki inni csak a szülő.
Nem eszik semmit,csak gumi cukrot, még a süteményt se az előtt hónapokkal két pofára ette.
És fiú gyermekről van szó aki már óvodás.
Aki hiszti rohamot kap azért mert nem engedem meg hogy a kezébe vegye az éles kést.
Ha nem kísérem el a wc-re, vagy ha nem várom meg.
Kicsit zavaros az eleje, hogy apás vagy anyás hét után van-e ez a szülőnél vagy nagyszülőnél, de végülis mindegy.
Ez nem hiszti vagy ilyesmi a részéről. Ő ezzel jelzi, hogy szüksége van valamire. Figyelemre leginkább, ami csak neki jár. Meg kell oldani, hogy legyen apás, anyás és apás-anyás program is. Ez utóbbi persze olyan, ahol a két szülő olyan szituban van, ahol tudnak normálisan viselkedni egymással és előzetesen meg kell beszélni, hogy ez az egész a gyerek érdekében történik. Biztonságra van szüksége. Legyen rendszer az életében. Minden este mese, közös rituálék (pl. esti teázás, reggeli kakaózás, esti séta stb.). Legyen tényleg odafigyelve rá, ne csak házimunka közben pár odaszólás, hogy igen, te is láttad, hogy milyen új kukabúvárok vannak.
Kést nyilván nem lehet engedni neki, de ez már csak a jéghegy csúcsa, hiszen a végletekig próbálkozni fog, ha nem veszitek elejét a dolognak.
Nem kell kinyitni az ajtót senkinek, ha nem akarja, innentől kezdve noszogatásból meg se kérjétek. Nem kell ösztönözni arra, hogy legyen már olyan, mint "régen" és ne is hasonlítsátok kortársaihoz sem.
Kísérd el wc-re, vedd az öledben az asztalnál. Mindezt ne úgy, hogy lássa, hogy te most aláveted magad minden kívánságának.
Előzd meg a kéréseit, követeléseit. Pl. mielőtt szólna, hívd el pisilni, kezet mosni (pl. ebéd előtt, indulás előtt), addig te kicsit szöszölj a fürdőszobában. Egy pattanás elintézése :), egy fésülködés, egy mosdótörlés... mintha amúgyis ott lenne dolgod.
Nem rosszindulatból jön ez nála. Örülj neki, hogy valahogy nagyon a tudtodra akar adni valamit. Bújjatok, feküdj mellé, nézzetek mesét közösen. Lássa, érezze, hogy fontos vagy neki. Ne cseszegesd mások előtt, inkább kerüld az olyan helyzeteket, még ha neked kínos is, hogy nem köszön a szomszéd bácsinak stb.
Még jó, hogy egészséges!! Hála Istennek. Elég erőteljes ellenszenvet érzek a szavaidból és sajnálatot érzek a gyerek iránt, ha a helyébe képzelem magam. Így én is távolságtartó lennék veled. (pl. "látogatóba van elhozva" - mintha egy tárgy lenne; "két pofára ette" stb...)
Ha nem kap gumicukrot, nem fog gumicukrot enni, ebben biztos lehetsz. Ha nem nyitják ki neki az ajtót, kénytelen lesz kinyitni magának. A wc-re elkísérni meg nem olyan nagy áldozat talán. Ha hisztizik a késért, hadd hisztizzen, majd megunja. Ha nem te neveled, nem fogod tudni megváltoztatni őt.
Az a baj hogy ettől sokkal komolyabb a helyzet mint ahogy látszik ahogy leírtam.
A dac, mikor este bekapcsoljuk a tv-t és ő épp bent van, és ki akarja kapcsolni, és mikor mondjuk neki hogy ne kapcsolja ki, akkor jön az ellenkezés hogy de igen, a végén az van hogy azt mondja hogy akkor összetöröm, úgyis össze töröm, és mindennel így van és fogná és megtenné.
De ő nem akarja nézni a tv-t nincs kedve, akkor ne nézze senki úgy van vele.
Rugdos mindenkit, ütöget,csúnyán beszél,ezt mind a másik szülőtől látja.
Azt szokta mondani hogy Csaba bas*tat,kibas*lak innen,hül*e,úrist*n szent*égét, akármit akar pl. mondja hogy hova üljek, ha nem érek rá mert a gyerekemet altatom és nem ugrok egyből neki akkor azt mondja hogy nem érted hogy ülj ide,azt mondtam ülj ide.
Nem ülhet le a párom a gyermekkel a számítógép elé mert zavarja löki el gyermekestül mert az az ő helye.
Ha olyan kedve van zavar ki mindenkit a szobából. Én már meguntam hogy csicskása vagyok és azt csináljam amit ő mond még akkor is amikor nem érek épp rá, volt egy olyan eset hogy mellé kellett volna ülni, nem is lett volna gond ha nem kérte volna olyan erőszakosan, én fogtam magam inkább kimentem azonnal kimostam a gyermekem cumisüvegét, és jött utánam.
Nagyon ideges vagyok,teljesen át nevelte a gyermeket rossz irányba és amikor nálam van nem bírok vele.
Én nem tudom mit beszéltek be neki de enni se mer,pakolhatok én elébe mindent hozzá se nyúl , nem tudom ott mivel etetik a súlya megvan kissé duci mint volt, nem volt gond nála az édes, szóval imádta a sütit is most hozzá se nyúl, lehet azért mert a mama sütötte.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!