Akinek a gyereke nagyon félénk, csendes, visszahúzódó, hogyan oldotta meg a bölcsibe vagy az oviba való beszoktatást?

Kislányom is nagyon bátortalan volt, nem volt még két éves mikor bölcsibe került. A bölcsiben sokkal fontosabb a gondozónő személye, mint a többi gyerek. A gondozónő imádja a kislányomat, és ez fordítva is így van, a többi gyerekre eleinte rá se hederített, de aztán lett egy kis barátnője, akivel mindig legelsők voltak kora reggel a csoportban, így vele nagyon jól megtalálta a közös hangot. Nem lett sokkal bátrabb, de már nem okoz neki gondot a barátkozás. Ebből a szempontból örülök neki, hogy bölcsis, persze rossz hogy kevesebbet találkozunk.

(a lányom is úgy volt, hogy nem ment oda más gyerekekhez, ha hozzá odamentek akkor már sírt hogy vegyem fel, játszótéren nem csinált semmit max. homokozott, de azt is csak ha egyedül csinálhatta, na ez mára a múlté, sokat változott pozitív irányba, és nem jó ha annyira visszahúzódó egy gyerek, én örülök hogy ez változóban van).