Miért mond ilyen szörnyű dolgokat az 5 éves fiam?

Szia, először is, ha mód van rá, kivenném a csoportból, hogy ne barátkozhasson azzal a kisfiúval, habár később úgyis megtanulja ezeket a dolgokat majd, de ez akkor sem ilyen korban kellene történjen. Viszont ha ennyire zárkózott és visszahúzódó, ha még azt a "barátot" is elveszed tőle, lehet mégjobban magába fordulna. Nehéz dolog ez, mert nem tudhatod mi lesz a végkimenetel.

A másik dolog aggasztóbb, én leülnék vele beszélgetni, megkérdezném miért érez így, próbálnám meggyőzni, hogy butaság, mert ti biztosan imádjátok. Ha úgy látom hasztalan, akkor elvinném szakemberhez, mert ahogy írtad is, ez nem épp normális dolog. Ne adj Isten kárt tesz magában, az borzasztó lenne.

Az oviban nincsen pszichológus? Elvileg kéne lennie, aki folyamatosan követi, nézi a gyerekeket. Első körben vele venném fel a kapcsolatot, és kérnék beszélgetésre időpontot. Mert egy szakember kívülállóként sokkal jobban rá tud világítani összefüggésekre, olyasmire is, amit lehet, hogy Te tudat alatt érzel, de nem tudatosul.

Én egyébként a helyedben pont a kistesó várás körül keresném a dolog nyitját. Hiába tűnik kívülről úgy, hogy simán veszi a kistesó érkezését, ez belül sokkal nagyobb feszültséget okoz neki, mint kifelé mutatja. Mivel alapvetően jó gyerek, nem engedheti meg magának, hogy nyíltan dühös, féltékeny és kétségbeesett legyen, hiszen egy nagy és erős bátyónak csakis szeretnie szabad a kistesót. És biztos tényleg szereti és várja is, de tele van félelemmel, de erről nem mer beszélni. Úgy érezheti, hogy most lecserélitek őt. Ő rosszul viselkedik, rászóltok, kikap, de majd megszületik az új tökéletes gyerek,és akkor ő már majd nem fog kelleni,meghalhat.

Persze mindez sosem tudatosul a gyerekben, tehát ezt így kerek perec nem fogja kimondani, felvállani, csak a rossz érzés munkálkodik benne.