Kicsúszott a kezemből az irányítás, mit tegyek?

Van egy három éves kisfiam és egy hét hónapos kislányom. A kisfiam mindig is egy kis szeretettel teli energiabomba volt. A hugi érkezése sem okozott eleinte gondot. Most is nagyon szereti, ezzel nincs is gond. Viszont most jön ki rajta a féltékenység, vagy nem tudom én mi. Az utóbbi hetekben nagyon agresszív és durva. Ha csak elmegy mellettünk is akkor ránk üt, megrúg, játék közben csapkod, karmol. Ha rászólok, akkor meg még rúg vagy üt egyet csak azért is. Ha olyan a hangulata, akkor utána rögtön bocsánatot kér, de máskor meg elviharzik. Gyakran hiába kérem bármire, meg se hallja. Azt vettem magamon észre, hogy gyakrabban eljár nekem is ezek miatt a kezem. Ez azonban nagyon bánt engem, de nem tudom hogy térhetnénk vissza a régi kerékvágásba. Most amúgy is soknak érzem azt hogy a négy fal között vagyok naphosszat a gyerekekkel, max elmegyünk sétálni, de nincs kihez szóljak, a mindennapjaim a mosás, főzés, takarítás, gyerekezésről szólnak, és persze a férjemet sem hanyagolhatom el. Hogyan másszak ki ebből, hogy ne érezzem mindezt megterhelőnek?