Akiknek csak 1 gyerkőcük van és valószínű nem is lesz több, nem piszkálnak, hogy de igenis kell egy testvér neki? lent.

Megneztem a videot,Egyetertek azzal,hogy a legnagyobb ajandek egy testver,a kisfiam is kistestvert kert tavaly karacsonyra.

Nekunk is csak egy gyerekunk van,bar szeretnenk masodikat,sot talan harmadikat is,de nehez egyeztetni,hogy minden passzoljon a babazashoz.

Itt megint a csunya anyagiak lepnek be,hiszen egy gyerekkel jol elunk,de nem engedhetem meg magamnak,hogy ne dolgozzak,mivel a havi bevetelunk felet en keresem.Kulfoldon elunk,nincs gyes/gyed,csak 1 honapos szulesi szabadsag es nem lenne kire bizni egy ujszulottet.

Szoval megint csak ott kotunk ki,hogy egy gyereknek adunk meg mindent,vagy kettovel elunk egyik naprol a masikra.

Nalunk nem egyszeruen arrol van szo,hogy megkapjak-e a markas dolgokat,hiszen ha a munkahelyemet megtartom,harom gyereknek is gond nelkul tudjuk ezt biztositani.Ha nem dolgoznek,akkor viszont egynek is csak nehezen.

"Adidas ruhákba cipőkbe jár.Szóval ha lenne még egy gyerek nem tehetném meg hogy mindkettőnek megvegyem. "

Az egy milliót közelíti a bevételünk, de nincs Adidas cucca a gyereknek. Nem ér annyit, amennyibe kerül, koszolni jó bármi más is.

Azt látom magam körül, hogy a külsőségek inkább az alacsonyabb jövedelműeknél válnak fontossá. A kifejezetten jól kereső ismerősöknél nincs márkáztatás, főleg nem kisebb gyerekeknél. Sőt, egyáltalán nincs "jajj, mit gondolnak mások" hozzáállás.

A fő kérdésre válaszolva: magánügy, fel sem merül, hogy ebbe bárki beleszóljon. Lehet, hogy szerencsém van és túl jólnevelt a környezetem ahhoz, hogy magánügyekbe beleüsse az orrát, vagy ránk erőltessen bármit is.

Szia!

Nekünk is 1 kisfiunk van,és nem vállalunk kistesót.

Mindig kettőt szerettem volna...de a teherbeesés,a terhesség, a koraszülés és a két év "nemalvás" után nem érzem magam lelkileg olyan erősnek,hogy vállaljunk még egyet.

Ezen kívül (nekem van tesóm)... szerintem a szülők figyelme az,amit osztani kell 2-3 gyerek között.. és nem mindegy,hogy ebből egy gyerek mennyit kap. :(

...és valahol neked is igazad van (kicsit sarkítva) ...igenis ebben a mai anyagias világban már az se mindegy,hogy melyik oviba járatod a gyereket,idővel hány különórára tud járni ...és szégyen,DE! sajnos a gyerekek többsége megnézi milyen márkás ruhába jár a másik (ez már a mi diákkorunkban is így volt)

...és lehet,hogy most még "csak" egy lego ...de a későbbiekben mennyivel könnyebb annak a fiatalnak elindulni az életben,ahol a szülők ha nem is egy lakással,de egy kezdőtőkével tudják útnak indítani a gyereküket.

Mindenkinek magának kell érezni,hogy mit bír, lelkileg-anyagilag...persze a körülöttünk élők mindig jobban tudják ;)

Miért van az,hogy más emberek besértődnek,és lepontoznak,ha eltér az életszemléleted az övéktől. Azért,mert beismertem azt,hogy az idegrendszerem nem bírná,ha még egy terhességet végig kellene feküdnöm, aggódnom? Addig hova tenném a másikat?

Vagy mert azt gondolom,hogy a figyelem nem osztható? ha az egyik gyerek Sopronban focizik szombaton,a másik meg Szegeden táncol,akkor hova megy a szülő...?

Soha senkinek nem mondtam,hogy neked miért van kettő-három...akkor az én egy gyerekemhez miért fűz mindenki okosságokat? hagyjuk már egymást élni,és véleményt alkotni,attól még senki nem jobb,és senki nem rosszabb,ha 1-2 vagy 10 gyereke van.

Hálás vagyok a sorsnak,hogy egyszer ezt átélhettem...és szurkolok minden olyan gyermektelen párnak,aki arra vágyik,hogy legalább egyszer,csak egyetlenegyszer átélhesse ezt a csodát.