Agresszio-depresszio! Ki mit szed, hogy ne legyen őrjöngő vadállat és búskomor csemetéje mellett?

Nekem 3 gyerekem van.Soha nem voltam sem agresszív,sem búskomor,őrjöngő vadállat meg végképp nem.Két evés között elvoltak a kiságyukban,vagy a játékaikkal,én pedig végeztem a dolgomat.Délután volt időm a közös játékra is.Ha nagyon beszélgetni akartam valakivel,elmentem a szüleimhez,anyósomhoz,vagy testvéremékhez.De ha csak az utcán sétáltam a babával,akkkor is találkoztam néhány ismerőssel,akivel jól elbeszélgettünk.Este pedig a párommal megvacsoráztunk,közösen megfürdettük,lefektettük a kicsit.Utána beszélgettünk,TV-.tünk stb.

Jól kell nevelni a babát,és beosztani okosan az időt,és akkor nincs semmi gond a gyerekkel.

Mit nem lehet ezen érteni?!

Kérdező, én is voltam már őrjöngő vadállat, fordulj orvoshoz, kérjél segítséget.

Írj már részleteket, légyszi.

Sajnos én értem...

Örüljön neki, aki ezt nem érti. Biztos egy aranyos, szép kis porcelánbabát nevel. Bocsánat, nem akartam sértő lenni! Csak nem szeretem, ha valaki értetlenkedik, amikor igenis nehéz problémáról van szó.

Én nem szedek semmit, mert nem tartom jónak a gyógyszerszedést ilyen esetekre.

Amikor nagyon kiakadok, kimegyek a gyerekkel valamerre a szabadba és nagyot sétálok vele. Persze ilyenkor nem gyalog, mert ha ő is gyalog jönne, két percen belül nagyon összevesznénk. Bekötöm a babakocsiba az "óriáscsemetét" (19 hónapos) és addig tologatom, amíg le nem higgadok. Egy órahossza tuti elég, de néha egy félóra is jó. Szerencsére ez az egy(etlen) dolog, ami ellen soha nem tiltakozik.

Másik megoldás a futás, de ehhez egy másik ember is kell, aki vigyáz a gyerekre (apa, nagyi, stb.). Így erre sajnos nagyon ritkán van lehetőségem (kb. havonta 1-szer, 2-szer). Viszont tuti, hogy lehiggadsz tőle!

Sedatif Pc, homeopátiás gyógyszer, nem okoz függöséget.

Én is szedtem. Nekem is voltak a fiam 2-3 éves kora körül kiabálós időszakaim, de után mindig megbántam, és lelkiismeret furdalásom volt. A gyerek fejének simogatása, átölelése az jó megoldás. Türelem ami sokat segít, és persze mindehhez sok-sok erő. A fiam most 4 éves most jutotttam el addig, hogy tudok türelmes lenni, nem kiabálok vele, nem kap egy pacsit a popsijára.

Próbálom megérteni mit miért tesz. Vagy ha rájön a hiszti, a szobájába kell mennie, és lenyugodni, utána jöjjön ki ha nyugodt. Legutóbb 3 mp is elég volt.

Nem gondolom, hogy a "Két evés között elvoltak a kiságyukban" az a jó gyereknevelés...inkább jógyerek nevelés, ami kényelmes a szülőnek...na, de ez az én véleményem meg a védőnőmé...

Magnesb6+töltsd fel magad vitaminnal, esetleg ginzengessel

és kicsike pihi, beszélgetés felnőtekkel és célok

Hogy vagy azóta, majd mesélj, hogy mi hogyan vált be.

Szia!

Én vagyok a "porcelánbabás" :-). Nekem is egy rettenetesen nehéz természetű, akaratos, hihetetlenül eleven, és hangos, ordibálós fiam van, és segítségem a hétköznapok átlagában szinte nulla! A férjemnek rengeteg dolga van, az anyukámnak is, úgyhogy az elmúlt 19 hónap alatt összesen 5-6 alkalom volt, ha rájuk tudtam hagyni a gyereket úgy, hogy én elmehettem 1-2 órára mondjuk a munkahelyemre ügyet intézni. Gondolom, ez a pár alkalom nem tartozik a "rá tudom a gyereket valakire hagyni" kategóriájába... Szóval ez a helyzet, a többi "munkaképes" családtagot meg inkább hagyjuk, van, aki még nem is látta az unokáját... Na ennyit erről. Szóval sokszor elszakad a cérna, mivel egyedül vagyok a kis akaratbajnokkal.

Szerintem is próbálj meg, valami gyerek mellett is megvalósítható célt kitűzni! Én pl. ha van időm, alvásidőben tanulok, ha még birom és nem alszom el én is. Néha emberfeletti kitartást igényel, mert mindig hullafáradt vagyok. De van egy cél, ami lebeg előttem, és tudom, hogy lassan, de biztosan haladok felé. Engem például ez is kikapcsol, ahogy olvasom a tananyagot, már egész más lebeg a szemem előtt. MagneB6-ot ugyan nem szedtem, de magnéziumos plussz tablettát én is ittam néha, a magnézium tényleg idegnyugtató hatású ásványi anyag.

Szóval kitartás! Gondolj arra, hogy előbb-utóbb nő a gyerkőc és változik is. Elmúlik a dackorszak is majd. Az ovis gyerekek szülei már általában jobban bírják a strapát, tőlük még nem hallottam, hogy ebben szenvedtek volna. Fel a fejjel, később lesz egy klassz, vagány, erős egyéniségű nagy gyereked, aki megállja a helyét a mai világban is!