Depresszio terhesseg alatt. Valakivel elofordult?

Igen. Kiborultam mindenen, sírtam a semmiért a csukott ajtók mögött, ingerül és feszült voltam. Semmi segítségem nem volt otthon, kimerültem az éjszakázásoktól (a kisebb gyerekem éjszakánként 6-8x kelt hónapok óta, az idejére sem emlékeztem, mikor aludtam utoljára egyben 3 óránál többen). Megijedtem a felelősségtől, hogy képes leszek-e végigcsinálni ezt az egészet.

Volt egy pont, amikor azt éreztem most ugrok ki a 3.ról. Abban a pillanatban semmit sem éreztem, sem félelmet, sem fájdalmat, sem szeretetet, csak, hogy végre legyen vége ennek az egésznek. Azóta is lelkiismeret furdalásom van miatta, de akkor csak az a végtelen üresség volt. 30hetes terhes voltam akkor. Amíg nekem ez végigfutott az agyamon bent a lakásban a 2 gyerek gyilkolta egymást, aznap éppen 100-adszor, a férjem meg mellettük aludt a tv előtt. Csak zokogtam. Azt hiszem, akkor voltam a legmélyebben. Azóta jobb a helyzet, de ehhez nekem is a sarkamra kellett állnom, és beismerni, hogy egyedül nem tudok mindent megoldani..

én az voltam

nagyon, végig bőgtem h nem akarok gyereket, és meg akartam halni

aznap amikor megszületett a lányom ez elmúlt és repkedek a boldogságtól :)