Ez a ház nem gyermekbarát. Ez a kijelentés sértő?
Gyermekeim 3 és 5 évesek. Elmentünk a bátyámhoz köszönteni. Elég ritkán járunk össze, mert elég sértődékeny, bármit mondok, kiforgatja. Nagyjából csak az időjárásról szoktunk beszélgetni, mást már nem is merek felhozni.
A gyerekeim elkezdtek ugrabugárlni, erre mondtam, hogy óvatosan, mert nem gyerekbarát ez a ház. Tényleg nem egyébként, mert mindenhol dísztárgyak, vitin, stb. Ami érthető is, mert nekik nincs is gyerekük.
A vége az lett, hogy a fiam csak lerúgott egy poharat. Iszonyú botrány lett belőle, kérdeztem, hogy hol egy seprő, aztán a sógornőm kihozott egyet, és összetakarította, közben a bátyám még a képembe vágta, hogy én nem tudok gyereket nevelni.
Erre mondtam, hogy majd veszek egy másik poharat, most pedig hazamegyünk. Erre mindenki nekem ugrott, hogy én fogjam vissza magam, meg mindenen megsértődöm, tönkreteszem a hangulatot.
Hát jó.
Még maradtunk egy fél órát.
2 hét múlva beállított a bátyám, és elmondott mindennek, hogy én mekkora bunkó vagyok.
1. beállítok hozzájuk, és már az ajtóban sértegetem őket, nem gyerekbarát a ház? Ő nem akarta a tiszteletünkre átrendezni az egész házat.
2. Megkértem, hogy csukja be a kutyáit (3 rottweillere van egyébként). Vegyem tudomásul, hogy 9 éve megvannak a kutyái, és családtagok, soha nem bántanak senkit. Nem is ismerem a kutyáit, hogy merek én bármi rosszat feltételezni róluk?!
3. Nekem kellett volna összetakarítani, miért nem vettem ki a seprűt a felesége kezéből?
4. És ezek után, hogy mertem megsértődni. Mondtam neki, hogy elegem van abból, hogy állandóan a fejemhez vágja, hogy az én gyerekeim neveletlenek, miközben neki nincs is. Erre meg az volt a válasz, hogy igenis azok, ő csak az igazságot mondta. Mert én a családi összejöveteleken leülök, és elvárom, hogy mindenki más futkosson a gyerekeim után. Egyébként most mellettem állt a gyerek, nem hagytam senkire. Jó, lerúgta a poharat, nem egy pillanat volt az egész, dehát gyerek, most ezen ennyire kell túrázni?
Most tényleg bennem van a hiba?
nincs benned semmi hiba! természetes, hogy szólsz a gyerekeidnek, mert féltetted a bátyád tárgyait, és a gyerekek testi épségét. és az is természes, hogy fenntartásaid vannak 3 nagytestű kutyával szemben. hányszor lehetett innen-onnan hallani, hogy házi, barátságosnak mondott nagykutyák bántottak kisgyereket. ami nem is csoda, a gyerekek könnyen megijeszthetik a kutyákat, vagy az ártalmatlan simogatás szőrhúzásba mehet át, és az állat ilyenkor támad. ezt a bátyádnak kéne felfognia. és már ne is haragudjon, melyik gyerek nem tör szét néhány dolgot időnként? és te kérted a seprűt, az, hogy a sógornőd nekiállt helyetted felsöpörni, nem a te hibád. fogadjunk, ha kivetted volna a kezéből a seprűt, az lett volna a baj, hogy háziasszonyt akarsz játszani az házukban...
nem tudom, mi bújkálhat a bátyád viselkedése mögött, de nem könnyű eset, az biztos. tudom, hogy ez családban szinte lehetetlen, de próbáld minimalizálni a vele való találkozást, hozzájuk meg semmiképp ne menj át egy jó darabig, a saját érdekedben. talán elcsitulnak a kedélyek.
Önmagában véve nem sértő a nem gyerekbarát kifejezés. Én amellett, hogy mindenben veled értek egyet, mert anyuka vagyok, mégis sejtek valamit. A nem gyerekbarát ebben a helyzetben azért lehetett sértő, mert ŐK SZERETTEK VOLNA GYEREKET, CSAK NEM JÖTT ÖSSZE. (Nekünk is több év után sikerült, pedig nagyon nagyon szerettünk volna,) és ez tud frusztráltságot és sérülést okozni egy emberben. Neki sértő volt a nem gyerekbarát, mert csak azért nem gyerekbarát mert nem sikerült a gyerek.
Na lehet túl bonyolultan írtam, de biztos érted. Valóban a vendégségben nem illik mondat jobb lett volna feléjük. Amúgy is kényes ilyen embereknél minden olyan dolog, ami arra utal, hogy nekik nincs gyerekük. Nagy sérelem ez, hidd el nekik, persze attól még kéne tudni normálisan viselkedni, ez nem mentség.
Igen, ebben igazad lehet, ezért is nem járunk össze túl sűrűn, mert bármit mond, vagy tesz akármelyik gyerekem, az nekik úgyis probléma.
A kisfiam egyébként diszfáziás, és el is mondtam neki, ezen is teljesen kiakadt, hogy én milyen anya vagyok, hogy fogyatékosnak tartom a gyerekemet, ahelyett, hogy örülnék, hogy sikerült. Pedig nem tartom fogyatékosnak, csak járunk vele terápiára, ennyi. Nem dicsekszem vele egyébként fűnek-fának, de azért vendégségben szoktam mondani, nehogy valaki azt gondolja, hogy modortalan a gyerek, vagy fogyatékos, mert nem beszél rendesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!