Hogyan gyűrjem le magamban a rossz érzéseimet? Bővebben lent

Hosszú leszek,köszi,hogy elolvasod.

Elváltam másfél évvel ezelőtt mert volt férjem italhoz és egy másikhoz ment.Itallal voltak gondok előtte is,csak mint sok más naív társ én is elhittem és hittem benne hogy megváltozik.És,hogy megcsalt,az meg az utolsó csepp volt.Közös megegyezéssel le is zajlott minden.Van egy közös most már 4,5 éves lányunk.Fizet rendesen gyerektartást és rugalmasan kezelem az elvitelt.Hivatalosan:szombat reggel 10-től vasárnap este 7ig tart,de pénteken délután már elviszi.Ez csak kéthetente mert olyan a munkája.A szünetek fele az övé,de szerencsémre nem tudja megoldani így másfél hetet vitte el két részletben.A lányom ott tartózkodása olyan felületes,úgy érzem elviszi mert ez van a bírósági végzésben,odaadja pénzt,mert oda kell adnia.De a kapcsolatuk felületes.Közben újra férjhez mentem,úgy érzem most találtam meg azt az embert akit mindig is kerestem.Októberre várjuk a tesót.Teljesen harmónikus családot alakítottunk ki,lányunk kiegyensúlyozott jókedvű,és azért írom így hogy lányunk mert új férjemmel úgy szeretik egymást mintha ő lett volna mindig is az édesapja.Amíg apjánál van felborul a rendszer,mindent megenged neki,akkor és azt eszi amit akar,nem alszik délután mert nem altatja,este elalszik egydül de délután simogatni kéne amit nem tesz meg,mert így kényelmesebb,legalább este előbb ágyba dugja.Az utolsó pillanatban közölte nyáron többször,hogy 2 nappal később hozná,de azt tudni kell,hogy a gyereknek én szoktam mondani mikor jön vissza úgy pakolok neki ruhát,és saját magamat is úgy készítem lelkileg,hogy x napig nem látom.Ha beteg nem viszi el,vagy ha ott betegszik meg nem tudja mit tegyen vele.Új nője parfümmel fújja meg ilyenek.Tudom ezek között vannak apróságok,de engem idegesít.Próbáltam a fontosabb dolgokról vele,beszélni,hogy gyerek érdeke pl délutáni alvás,de hasztalan.Itthon irányítottan néz alkalmanként mesét,ott végelláthatatlanul.Pl volt hogy lakodalomba mnetek és ibökte hogy anyjára(nagymamára,akit a gyerek negyedévben egyszer ha lát hagyta volna)És akkor én itthon tartottam.Irritál,hogy míg ott van addig nője is ott van,és akkor is lány elmondása szerint van hogy a nő anyjára bízzák.Sajnos ezek még nem olyan indokok,hogy megtiltsam hogy odamenjen,pedig szívem szerint nem engedném,ő sem hiányolná a kapcsolata velünk közeli,apját kedveli,de sosem emlegeti.Bár lennének olyan törvények amik lehetővé tennék,hogy elfelejthessük végleg.A gyerektartásról is lemondanék.Sajnos ilyet nem találtak ki.Én még ezt nem mondtam így ki hogy ez a vágyam...Tudom lesznek akik elítélnek,de igazán csak az tudja ezt megérteni,aki volt ilyenben.Egyszerűen nyugtalan vagyok míg ott van,nem találom helyem,féltem. magamat és őt is.