Olyan külön élő szülőtől aki nem dolgozik, és nincs bevétele, attól milyen ajándékot várhatunk el, és milyen gyakran, hogy hozzon gyermekünknek?

Nálunk az ajándékot nem szokás elvárni... Ha ad az ember, annyit adjon, amennyit bír. Ha egy nyalókát, akkor azt, ha egy hintalovat, akkor azt. Egy kisgyerek nemigen fog reklamálni, hogy "csak ennyit költöttél?" Az meg hogy milyen gyakran: amilyen gyakran akar vagy tud. Az ajándék nem fizetés, nem "jár" rendszeresen meghatározott összegben... Szakadjunk már el icipicit ettől az állandó anyagiasságtól és gondolkozzunk el, mi a lényege az ajándéknak. A négyéves lányom egy csomag rágónak is úgy örül, hogy tiszta öröm nézni. Soha életemben nem jutna eszemben azt mérlegelni, ki mennyit költött a gyerekem ajándékára és miért, és vajon mennyi az illető bevétele.