Anyósomtól megkaptam, hogy semmirevaló vagyok, mert 3 gyereket szültem és nem akarok visszamenni dolgozni pedig a fia munkanélküli lett, mi a véleményetek?

Nekem is 3 gyerekem van a legkisebb 2,5 éves és bizony ha megy oviba én is megyek dolgozni!

Nem értelek meg.

Kedves Kérdező,

végigolvastam a válaszokat és én is csatlakozom az előttem szólók véleményéhez.

Eszembe jutott még egy aspektusa ennek a dolognak:

anyaságin vagy gondolom, ami ugyan nyugdíjszerző idő, de magas (vagy legalábbis elfogadható összegű) nyugdíjjogosultságot azért nem hoz magával.

Ha a családod már most az anyós pénzügyi támogatására szorul, hogy a férjed munkanélküli lett, akkor nagyon sok tartalékotok eleve nem lehet.

Szeretném megkérdezni, hogy minimális munkaviszony és minimális bérezés/ellátás mellett, 0 megtakarítással, öngondoskodással mégis hogyan képzeled el a nyugdíjas éveidet?

Ne adj isten az 50+ feletti éveket, amikor sajnos az is kieshet a munkaerőpiacról, aki mögött több évtizetes tapasztalat áll?

Akkor majd a gyermekeid nyakán szeretnél megélni?

Mik a terveid/tartalékaid arra az esetre, ha a családból valaki tartós beteg, rokkant stb. lesz? Vagy akkor is a családtagok kölcsönére, ajándékaira apellálsz?

Ha annyira jól álltok, hogy neked a nővéri fizetés csak "nulla, semmi", akkor legalább a felét tedd le megtakarításba, amivel a 3 gyermeked jövőjét (tanulás, lakás, külföldi tapasztalatszerzés, családalapítás stb.) tudod segíteni.

Has csak nettó 100 eFt-ot tudsz hozzátenni a családi költségvetéshez (szakképzett ápolónként több műszakban esetleg hálapénzzel ez nem is irreális), már jobban tudsz gondoskodni a gyermekeidről. Ha nincs az egészre szükség, mert a férjed talál munkát és el tud tartani, akkor gyermekenként 20 eFt-ot havonta félretéve sem jön össze sajnos 10 év alatt sem egy gondtalan életet biztosító, egetrengető összeg (2,5 MFt/gyermek)- de ha a maradékot is a jövődre tudod tartalékolni, akkor máris jobb helyzetből kezdhetik a gyerekek a fiatal felnőtt éveiket.

Vagy neked a jövő biztosítása sem szempont?

Vagy már mindhárom gyermekednek úgy érzed hogy képességeid szerint a leginkább biztosítottad a jövőjét, de legalábbis egy optimista forgatókönyv szerint SOHA senkire nem leszel rászorulva?

Kétlem, hiszen most is az anyósod pénzéből éltek.

Tényleg minden jóindulatommal azt tartanám a leghelyesebbnek esetedben, hogy emeld fel a hátsódat és indulj el dolgozni. A mai világban az is nagy szerencse, hogy keresett szakmád van, várnak vissza- ha pedig annyira nem bírsz mit kezdeni a mindennapokban a kapott pénzzel, akkor takarítsd meg legalább magadnak.

Nagyon szomorú vagyok, amikor ilyen felfogású édesanya gyermekeinek jövőjéről olvasok- de egy kicsit te is végiggondolhatnád, hogy ez a hozzáállásod hová vezet 20-30 év múlva.

Minden jót kívánok.

Olyan, mintha azért lenne a 3 gyerek, hogy neked ne kelljen menned dolgozni, mivel kapod az anyaságit. Tehát már jó előre eltervezted.

Nekünk egy van, a második a pocakban, de amióta a nagy megszületett, dolgozom. Hála az égnek olyan munkám van, amit itthon is tudok csinálni, és a születése után 1 hónapot "hagytam ki" a melóból.

Elképzelni nem tudom, hogy a férjem egyedül viselje a terheket, én meg intézzem az otthon melegét, aztán annyi.