Az normalis, hogy a 4,5 eves kislanyom eleg gyakran elesik? Ugyertem nincs olyan nap hogy legalabb egyszer ne essen vagy botlodjon el meg a sima uton is amin meg egy kis repedes sincs?

Én felnőttként is ilyen vagyok... Egyszer egy nagyot taknyoltam, az ismerősöm meg elkezdte vizsgálgatni a betont, hogy miben estem el, mondtam hogy a két lábamban.... A sima betonúton képes vagyok pofára esni.

Ha kétségeid vannak, vidd el felméretni, pl.a BHRG alapítványhoz, hogy kiszűrjék van-e valami gond.

Nekem a kicsit kellett vinni, a logopédus javasolta hogy nézessem meg, mert akiknél beszédprobléma van, ott sokszor a nagymozgásokkal is gond van. Hát kiderült, hogy szét van esve a gyerek meg tényleg van probléma, kaptunk feladatsorokat, amiket otthon kellett végezni és havonta egyszer megnézték vagy új feladatsort javasoltak.

Gyógytornász vizsgálta meg ott.

Komolyan, egy 4 éves gyerek gyakran elesik? Na ne már!!!! Úr Isten!!!! Milyen világ ez?!!?!?

Komolyra fordítva a szót: túlparázod. A kisgyerekek gyakran taknyolnak.

Nekem viszont azt mondták, hogy ha az anyukának bármilyen kétsége is van, a legjobb, ha utánajár. Nagyon sokszor működik az anyai ösztön, amikor érzi az anyuka, hogy valami baj van, a gyerek valahogy más, de nem tudja, mi az.

A legrosszabb ami történhet az az, hogy a szakember azt mondja, hogy semmi baja a gyereknek és az anyuka elvesztegetett 2 órát meg némi pénzt, de legalább megnyugszik. Ha viszont később kiderül, hogy mégis valami baj van, akkor meg marad a lelkiismeret furdalás, hogy időben még tehettem volna ellene...

Nálunk amúgy a gyerek középsős korában derült ki hogy baj van, így a sulikezdésre már több mint egy évet járt fejlesztésre és nagyon sokat fejlődött. Persze a suliból is küldték nevtanba vizsgálatra, de messze nem volt súlyos gond, az a határeset. Sokkal rosszabb lett volna, ha tanulási zavarok miatt az egész második osztály elején derül ki.

Amúgy amikor totyogós volt, mondtam több embernek a családban meg barátoknak, hogy olyan furcsán fut, de mindig mindenki letolt, hogy ne hasonlítgassam a másikhoz, nincs annak a gyereknek semmi baja. Amikor először a logopédus megemlítette a vizsgálatot és bejelentkeztem, akkor is többen mondták, hogy milyen hülyeség, csak a pénzem pocsékolom, a gyerek teljesen normális. Hát kiderült, hogy mégiscsak volt probléma.

Szóval én azt javaslom, hogy ha van időd meg pénzed akkor vizsgáltasd meg, legfeljebb azt mondják, hogy egy kicsit ügyetlenke, vigye anyuka sportolni, aztán majd ügyesebb lesz. De ha kiderül, hogy valamilyen egyensúlyi zavara van, akkor még időben tudtok lépni.