Tudatában vagy e annak hogy törödsz a gyerekeddel?

Bármennyit is foglalkozok vele, kevésnek érzem. Mindig Úgy gondolom, bár több időm lenne rá.

Nekem meg eleg pici a manom de rengeteget beszelgetek neki es igyekszem meg venni neki azokat a jatekokat amikrol tudom h a fejlodeset elo segitik.de sajna ez nem valami penztarca kimelo igy nem tudok en se meg venni mindent.Igyekszem mindent megadni neki es probalok minel tobbet foglalkozni a kis lelkevel is azon felul h ellatom a szuksegleteit.

Abszolút. Próbálom az arany középutat megtalálni, hogy foglalkozzak Vele, tanítgassam Őt, de hagyjam is önállóan játszani, saját maga felfedezni a dolgokat. Persze a háttérben mindig ott vagyok és ha arra van szüksége kapja a visszajelzéseket, de nem ülök állandóan a nyakán. A következetesség híve vagyok, nincs felesleges játék vásárlás, már az anyagiak miatt sem. Inkább elmegyünk együtt az erdőbe kutyát sétáltatni :)

SZia! 7 hónapos a lányunk, de még 1 db játékot nem vettünk neki. Ez nem azt jelenti hogy nincs is játéka, mert kaptunk. De nem mindenki azért vesz meg mindent hogy ne kelljen vele foglalkozni. Énekelgetek neki, süti pogácsázunk és amit egy ekkora babával lehet. Főzés közben állandóan beszélek neki, mégis teljesen igaz hogy még ezt is kevésnek érzi egy anya. Mellette ölelgetem, puszilgatom, ha nincs türelmem vagy éppen fáradtabb vagyok akkor magamra szólok hogy de igenis legyen. Mert tudom hogy ha már most is azt érzem hogy kevés, akkor később mi lenne? Szerintem meg kell próbálni minél több időt ténylegesen a gyerekkel tölteni, főleg ebben a rohanó világban.

Én biztos vagyok benne,hogy nem csak tárgyi "foglalkozást" nyújtok a gyerekeimnek.Akkor is foglalkozom velük,ha éppen nem mellettük ülök a szőnyegen.Pl a nagyobb úgy tanulta meg a szineket,hogy adogatta nekem a szines csipeszeket a teregetéshez.Pont olyan jó volt,mint egy drága játék amit erre a célra gyártottak.Főzés közben ott járkálnak,énekelünk,mondókázunk,míg én Pl: pucolom a krumplit.Sokat utaztam,buszoztam vele,és imádta rengeteg kérdése volt,amire válaszolgattam amíg vártunk a buszmegállóban.De viszont a kisebbik 2,5 éves,és észreveszem,hogy ez hiányzik.Egyrészt már kétfelé kell figyelnem,másrészt most nem dolgozom,és kevesebbet járunk el itthonról,így kevesebb számára a látnivaló és az élmény.