Hogyan lehet túlélni a dackorszakot? Mi a megfelelő hozzáállás ilyenkor?

Mivel ennek a korszaknak az a jellemzője, hogy a gyerek azt sem tudja hisztizik, ezen nem tudsz segíteni. Ha éhes megeteted, ha fáradt leteszed, de ha dackorszakos, akkor csak a lesz..rom tabletta működik. Próbálj nyugodt maradni és következetes. A gyerek ne tegyen kárt magában ás másban, de tombolja ki magát. A vigasztalás, verés, fenyegetés, üvöltés csak olaj a tűzre, annál tovább tart. Egy anyuka leírta, hogy a gyereke egyik utcai hisztijénél leült a járda szélére, megvárta amíg elmúlik, aztán amikor a gyerek befejezte a műsort, akkor továbbmentek. Nekem is volt, hogy hagytam, tomboljon, én meg csináltam a dolgom. Amikor vége lett megkérdeztem, hogy megmossam-e az arcocskáját, lemostuk és kész. Sokat nem tudsz tenni, csak megpróbálni ép ésszel túlélni.

A dac agyi tevékenység,tehát egy folyamat ami az agyban játszódik,erősödik az idegrendszer,felismeri,hogy neki is lehet van saját akarata,hogy hatással van lehet másokra,hogy neki kellenek bizonyos dolgok,és mivel még türelem nem nagyon van igy a saját módszerét választja,ami sírás,kiabálás stb.fontos dolog ez egy gyerek életében hisz önálló lény,ami saját akarattal rendelkezik,megtanulja megvédeni magát,érvényesíteni magát.ha innen nézed nem látod annyira nagy bajnak,olyan ez mint a kamaszkor,nem nagyon tudsz ellene mit tenni,csak ott vagy és próbálsz türelmes okos,maradni amig ki nem növi,ami fontos,hogy a gyerek érzi ha feszült ingerült az ember és erre ő is igy reagál.fontos megismeri a gyereket,mi az mi neki saját magának hasznos lehet.mire figyel,mire hallgat.A nyugalom,a humor,kizökkenti őket.ha hisztizik tégy bármit csak ne kiabálja vele,ne fenyegesd ne bántsd.próbáld figyelmen kívül hagyni,ha elmúlik elmagyarázni neki,hogy nem történt semmi a hisztije miatt.tehát nem ért el vele semmit.jó ha el tudod kerülni a hisztiket,pl ha tudod hogy ha meglát egy labdát hisztizni fog hogy neki az kell,akkor ne menj labda közelébe.ez csak egy példa volt remélem érted.én pl sokig kihagytam az édességes sort,mert nem akartam hogy hiszi legyen belőle.amikor elkzdett nyávogni,hisztizni mindig otthagytam,és szóltam neki,ha befejezte játszhatunk tovább,vagy olvashatunk tovább stb.de olyan is volt hogy toporzékolt,én meg elnevettem magam,és mondtam neki,hogy mennyire fog fájni a talpa a sok csapkodástól,úgy meglepődött hogy rögtön abbahagyta.nekem segített az ölelés is.ha éreztem hogy hiszti lesz,átöleltem,megpuszilgatta, vagy jol megcsikiztem igy jol elnevette magát és már nem is emlékezett rá miért akart hisztizni.

Apropó, hozzáteszem előző soraimhoz: hozzáállásként a kompromisszumot javaslom. A nevelésre remek irányadó elvek vannak (ld.: szakkönyvek, azaz szakemberek gyakorlati tapasztalatai), de minden helyzet más és más, nincs tuti recept.

Nehéz nem kiabálni, én ilyenkor elképzeltem, hogy olyan tini lesz belőle mint én.... és mindjárt szimpatikusabb a visítozó földön gyerek, mint amikor majd azon izgulok, nehogy a haverok rávegyék valami hülyeségre, használt-e kotont...