Csak nekem ennyire nehéz elfogadni az élet rendjét? Munka és bölcsi
Kislányom 27 hónapos, a héten kezdte a bölcsit. Én 2 hónapja visszamentem dolgozni egyből 8 órában. És sajnos eléggé megvisel ez a hirtelen éles váltás. Eddig egész nap együtt voltunk, napi kb 12 órát, most meg csak este 1,5-2 óra jut egymásra, amikor háztartással is haladni kell. Eddig úgy dolgoztam 2 hónapig, hogy a kislányom anyukámmal volt, mert nem vették fel a bölcsibe. Mire ezt megemésztettem, most felvették. Most meg azzal küzdök, hogy este így még hamarabb kell ágyba tenni, hogy reggel időben tudjon felkelni, így még kevesebbet tudok vele lenni.
Ez csak engem érint ennyire rosszul? Egyébként mindig is nehezen viseltem a változásokat sajnos.
Épp kezdtem megszokni az új munkahelyemet, kezdett jobb kedvem lenni, de most úgy érzem megint visszaesek, jön a hullámvölgy.
válasza: válasza: válasza:Megértelek.
De előre megjegyzem: nem a mennyiségi, hanem a minőségi idő számít. Ha hétvégén folyamatosan játszol vele, mentek másmerre az jobb mint a folyamatos egymás mellett lét.
Édesanyám két év kivételével otthon volt velünk, mégis néha csak nőttünk mint a gyom.
válasza:félre értés ne essék
imádok a gyerekeimmel lenni
de mégis alig várom már h újra dolgozzak.....
ez az élet rendje tessék megszokni
a gyereknek is jobb közösségben pláne ha a gyerek hamar megszokta
Én 3 évet voltam itthon, mert már terhesség alatt is itthon voltam. A végén már eléggé éreztem, hogy sok már ez, vágytam én is dolgozni. De ez meg a másik véglet úgy érzem, hogy most meg nagyon keveset látom őt.
Nekem új munkahelyet kellett keresnem, nem volt átmenet, amikor kiveszem a felgyűlt szabikat és az idő alatt szoktatom be a bölcsibe.
Akkor én már annak is örülhetek, hogy én tudom reggel vinni bölcsibe és este még vacsi előtt is láthatom kicsit.
Érte sosem fogok tudni menni, mindig csak viszem majd. Mindig meg kell kérdeznem valakit, hogy mi volt a bölcsiben, reggelente nem nagyon lesz idő a gondozó nénivel csevegnem sajnos :(
válasza: válasza: válasza:Én ugyanígy voltam/vagyok, október óta bölcsis a lányom, én is 8 órában visszamentem, és azóta már 1x átváltottam 6 órásra, majd most májustól 4órásra, mert ez így egyszerűen nem megy nekünk.
Sztem ezt nem kell megszokni, csak ha nagyon muszáj.
Ha vki meg tudja oldani anyagilag, akkor változtatni kell, mert egy gyereknek szüksége van az anyjára, és az anyjának is rá. Én nem azért szültem, hogy hétfőtől péntekig reggel lássam a lányomat 1 órát, és akkor is csak hajtsam szegényt, hogy öltözzünk, szaladjunk...
Nem beszélve arról, hogy a férjem is kikészül, alig találkozunk, meg 8-9 órai kemény fizikai munka után rohant a gyerekért, és kezdte a "második műszakot" estig, mert én 20-21h körül estem haza.
Én szülés előtt állandóan hangoztattam, hogy hű, majd bedobom a bölibe, és húzok vissza dolgozni, aztán rájöttem, hogy azért ez nem így van, a láthatatlan köldökzsinór ezt nem engedi. :-)
Eddig csajszi voltam, de anyaállat lettem..:-DDD
Anyagilag nagyon megérezzük ezt, de most pár hónapig megpróbáljuk így, aztán ahogy növekszik a kincs, és egyre kevésbé igényel, majd visszamegyek 8 órában, de mi most így döntöttünk.
válasza: válasza:4# vagyok
én még itthon vagyok de már 8 éve ....
szal ez sem jó dolog
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!