Mit kell tenni egy nagyon magas IQ-val rendelkezo gyerekkel?

5 éves korban azért elég könnyű 130 körüli IQ-t mérni!

Minden napi munkám a gyerekek IQ mérése, így nem csak úgy mondtam...

Azért könnyű 130 körül mérni, mivel a kicsit ügyesebb gyerekek meg tudnak olyan feladatokat is csinálni, ami mondjuk a 6-7 éveseknek való. S akkor már tényleg magas IQ-t lehet mérni.

Négy gyerekem van, s mivel ez a szakmám én is néha megmértem a gyerekek IQ-ját. 4-5 éves korban még 130 feletti volt, de iskoláskorra már 120 körüli lett mindegyiké.

Jó tanulók, de semmi különleges nincs bennük, pedig nem hagytam elkallódni őket.

Kiemelem én is, h 7 éves kora alatt feltétlen hagyd meggyereknek, és ez minden gyermekre értendő, általában is!

Szigorúan tilos 6 éves korig a direkt fejlesztés, remélem, ilyesmire nem gondoltál. ;) Csak a biztonság kedvéért írtam.

Fontosnak tartom akár 1 éves, akár 5, akár 10, hogy ami érdeklő , abban támogasd, pl a tárgyi feltételeket biztosítsd neki, vagy fizess neki pl zenetanárt, ha éppen érdekli egy hangszer, stb., de csak addig , ott , avval és akkor, ami érdeklődésének éppen megfelel.

Valamint, ahogy fentebb is írták, kb 7 éves korig még viszonylag bizonytalan, mennyi is az annyi... potenciálisan sok minden rejlik még a legtöbb pici gyermekben... Ráadásul az EQ még alapvetőbb, főleg óvodáskorban. Tehát a szociális készségek, érzelmi érés minősége, stb. Iskolás korban meg úgy is kezd kidomborodni, ha valamiben tehetséges. 6-7 éves kortól már érdemes oktatni, azaz direkt módon tanítani, fejleszteni a gyermekeket, míg attól korábban kifejezetten ártalmas, hiszen alapvetően látens módon tanulnak, főleg 7 éves korig, így bármi direkt "szájbarágás" sokkal inkább sajnos a rövidtávú teljesítést szolgálja, hosszútávra viszont kifejezetten káros. 6-7 éves kortól már érdemes kombinálni a direkt és az indirekt fejlesztést, tanítást, és csak kb 10-11 éves kortól ideális valamelyest direkt jelleggel tanítani a gyermekeket.

Nekem is 130 körül volt/maradt.

Nem kaptam extra fejlesztést, két pedagógus szülőm van, egyszerűen rengeteget beszéltek hozzám, kommentálták a környezetemet. 3 évesen magamtól megtanultam olvasni (ezt a mai napig nem derítették ki, hogy milyen módon), szó volt róla, hogy iskolában ugrasztanak egy évet. Végül nem tették.

Egyke vagyok, kései gyerek, ezért egy adag túlféltés volt a nevelésemben. 3 éves koromig otthon volt velem anyám, korosztályba keveset vittek/engedtek.

Szociálisan érezhetően lemaradtam, kb 20 évesen, saját erőből hoztam be a lemaradást.

Jó tanuló voltam, de lusta. Előny, hogy rém kreatív lettem, rájöttem hogyan lehet utolsó pillanatban hatalmas mennyiséget gyorsan megtanulni. De sokat trükköztem, puskáztam.

Apám a szigorúan vett IQ-t nézve nem kiemelkedően okos, de nagyon szorgalmas és hihetetlen jó érzéke van az emberekhez. Kamaszkoromban tisztult le, hogy ő csinálja jól, tanulnom kell tőle. Egy rakat önfejlesztő könyvvel felépítettem ezt a készséget.

Felnőttként annyi előnyöm van, hogy ha érdekel valami, nagyon gyorsan meg tudom tanulni, jó megfigyelő vagyok. Sok vargabetű volt a lustaságom miatt (elhúzódó felsőoktatási tanulmányok), mostanra találtam meg a helyemet. Irónikus módon a mindig utált matekos vonalra ragadtam rá.

Visszatekintve azt mondom, hogy az IQ önmagában kevés, sokkal fontosabbak a szociális készségek. Ha többet visznek korosztályba, engednek mindenféle típusú gyerek/ember közelébe, gyorsabban és több mindent elértem volna.

Komoly hiba volt a szüleim részéről, hogy a nem tökéletesen udvarias gyerekektől tiltottak. Éppen amiatt, hogy gyors a helyzetfelismerő képességem, aránylag korán "helyén kezeltem" az embereket és ha csináltam is hülyeséget, tanultam belőle. (Pl. kamaszkori titokban berúgás-rosszullét-soha többet-onnantól csak annyi alkohol fogyasztása, amit elbír a szervezetem komolyabb megborulás nélkül)

18 évesen kiszabadultam a búra alól, egyetemen első napokban nyomtak többféle drogot a kezembe. Mindenféle előzetes drogprevenció nélkül tudtam, hogy milyen hatásuk lehet a testre és miért nem éri meg kipróbálni őket. Ha valamelyik hatása érdekelt, akkor egyszerűen odaültem megnézni azt, aki bevette, aztán kérdezgettem, hogy milyen érzés.

Emellett fontos a gyerek habitusa is. Más ingereket igényel egy visszahúzódó, introvertált gyerek és mást egy makacs, önfejű, extrovertált.

Szerintem a legjobb út sok mindent felkínálni, megismertetni vele, emellett szociálisan is sok ingernek kitenni. Az értékrendeteket amúgy is átveszi példa alapján.