Van más is, akinél 2-2,5 évesen elemi erővel berobbant a dackorszak?
Nagyon erős akaratú 2,5 éves fiam...eddig is voltak "kilengések" de jól kezeltük, jól vette ő is.Mostanában viszont nagyon durva a helyzet...oké, alapvetően szófogadó,de elég sokszor megy el a határig és néha még azon is túl.Ha valami nem tetszik neki egyből elkezd hisztizni.Nem vágja magát földhöz,de sír.A játszón nem találja föl magát,folyton szórja a homokot,dobálja a köveket,meg úgy mindent, hiába mondom ezerszer hogy ne csinálja.Ja és a játékait nagyon nehezen osztja meg,inkább begyűjti,ha látja hogy más játszik vele.
Igyekszem kezelni mindig a helyzetet,csak már kicsit idegbajosnak érzem magam,mert az öcsi 5,5 hónapos és neki is van akarata rendesen...ha elunja magát és nem veszek ki a kocsiból akkor elkezd visítani...Lehet nagyfiam azért kezelhetetlenebb mertelég kevés időt tudok csak vele foglalkozni...
Ez azért még normális állapot?Túl leszünk rajta?Van remény hogy visszatér az én jól nevelt,okos fiam?
válasza::D
Hát most van ott, hogy az utolsó kérdésedre a válasz, hogy ez rajtatok múlik.
Mostantól nevelned kell. Ebben leginkább a te tudatosságod rejlik.
Nekem nagylányom 2,5 kislányom 10 hós. ìgy nekem is van elég bajom, nálunk a szerencse, hogy a nagy 1 évesen kezdte a dackorszakot, így mikor a kicsi jött, már teljesen benne volt. most 2,5 évesen sokkal kezelhetöbb már, vele egy élmény mindenhova menni, de rengeteg munkám van benne, és nem egyik napról a másikra ment.
Ne add fel, ez még egy darabig így lesz, neveljed a belátásod szerint. Amit tegyél, hogy sokat dicsérjed.
válasza:Üdv a klubban:(
A nagy 2,5 a kicsi 8 hónapos.
Hetek óta ez megy nálunk is, kiborító. Ráadásul nekem a kicsi, rettentő érzékeny, soha nincs el egyedül.
A nagy pedig szintén nem akar odaadni senkinek semmi játékot, egyfolytában nyúzza a kicsit, hol az egyik hol a másik visít.
Úgyhogy remélem jön valaki aki jó tanácsot tud nekünk adni
Köszi a válaszokat!!!Jó tudni, hogy nem vagyok egyedül,már csak azért is,mert a játszón kb csak mi vagyunk így, a többi gyerek szépen eljátszik, az anyukák kiegyensúlyozottnak tűnnek, nekem meg olyan kellemetlen ez az egész...
Mondjuk ha csak motorozunk, vagy sétálunk,focizunk akkor tök jól elvan fiam!Lehet hanyagolom a játszót...
Ja és úgy érzem eléggé következetes vagyok,ezért is vitázunk ennyit,mert amit nem lehet abból nem engedek még akkor sem ha hisztizik.
És igyekszem sokat dicsérni e mellett.
Csak remélem túl leszünk már ezen és kicsit lehiggad...
Sajnállak 2.,nekem is kis akarnok a pici,ő is ölben lenne egész nap...
Ja és ugye akkor nem én rontottal el valamit nagyon?Hanem ez korral jár?
Csak mert anya sokszor mondja,hogy mi nem ilyenek voltunk, ennyit nem hisztiztünk...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!