Hogyan kezdjünk neki a szobatisztaságnak?

Igen, ilyen esetben mindenképpen el lehet kezdeni, viszont nem egyből bele a lecsóba szerintem, hanem szépen fokozatosan.

Leveszed a pelust róla, ő majd szól, ha úgy érzi, hogy kell, de azért biztosan lesznek balesetek is, a lényeg, hogy az nem baj, természetes az elején, mindig meg kell dicsérni, ha sikerül neki, de ha nem, azért összeszidni nem szabad. Ha nem megy mindjárt, kell egy kicsit hagyni.

Viszont ha mentek valahová, akkor még oda célszerű eleinte adni rá pelust. De otthon már leveheted róla. Viszont ha kéri vissza, mert az is előfordulhat, akkor viszont add vissza rá és várjatok még kicsit, mert akkor viszont nem biztos, hogy még készen áll rá.

Én így csináltam, ahogy mondtad. Nekünk nem jött össze elsőre. Pont ennyi idős volt.

Azt hiszem, két gond volt: az egyik, hogy zavarta, hogy állandóan nyaggatom, ettől talán baromi fontosnak érezte, hogy ezt jól csinálja, ezért egy idő után szólt, ha valami kell, de rögtön hozta a pelust is, hogy adjam rá. Nem pisilt, kakilt be, amíg nem volt rajta pelus, de kezdett ragaszkodni, hogy adjam rá. Én természetesen akkor már átgondoltam, és befejeztem a nyaggatást, visszakerült a pelus. A másik gond az volt, hogyha mégis becsurrant egy kicsi, nagyon a lelkére vette, pedig sosem szidtuk érte, próbáltuk meggyőzni, hogy ilyen előfordul, nem baj, de annyira a szivére vette, hogy akkor is rögtön pelust kért.

Most 25 hónapos, 2 hete megkérdeztem, hogy a bölcsis barátnőnek van-e pelusa, és miután megállapította, hogy nincs, ő is elhagyta. Én most nem követtem el a hibát, hogy folyton nyaggattam, kérdezgettem. Mindent természetesnek vettem, persze ha bilibe, wc-re ment, megdícsértem, boltba is kockáztattam, akkor is nagyon megdicsértem, hogy tartotta hazáig, de nem csináltam azt, amit előtte, amiket tanácsoltak: jutalmazás, bili-tánc, öröm-ujjongás, stb.