Csak szerintem nagyon okos a 3 éves kishugom, vagy tényleg az?

nem azt írtam, hogy írni-olvasni tanítani, hanem hogy betűket. Pl. a fiaim a rendszámtáblákról tanulták meg a betűket. Megkérdezték mi az, én meg válaszoltam. Az írás mindenképpen bonyolult lenne, hatalmas kéz-szem-agy koordinációt igényel, arra még nem lenne képes, max. lerajzolja a nagy nyomtatott betűket, de ennyi erővel házikót is rajzolhatna.

Viszont sok mindent tényleg automatikusan jegyeznek meg, ami nem árt, mert valamiből legalább ki lehet indulni, ha később is sokat foglalkozol vele.

Nagyon aranyos tőled, hogy ilyen büszke vagy a kishúgodra:) Tényleg okos egyébként.

Mondjuk amin nevettem, hogy "elsőre" megtanult úszni. Ezt hogy érted? Mindenki egyszer tanul csak meg úszni, utána már tud, nem?:D

Rólam is mindenki mondta, hogy milyen okosügyeszéparanyos vagyok, 3 évesen tudtam sakkozni, meg magamtól tanultam meg olvasni, ilyenek. De erre még rajtam kívül nagyon sok gyermek képes volt, ahogy utána észrevettem.

Szóval az tuti, hogy a húgod jó észbeli képességekkel rendelkezik, de semmiképpen sem "zsenigyerek". Ezt csak azért írom, hogy ne dicsérjétek sokat. Engem sajnos sokat dicsértek, és mivel azok a dolgok amikért megdicsértek könnyen mentek, utána nem fektettem a dolgokba elég energiát. Tehát röviden: IRTÓZATOSAN lusta lettem pl tanulás terén. Mert azt hittem, hogy nekem ez csak úgy belemegy a fejembe. Általánosban még bele is ment, nulla tanulással kitűnő voltam mindig. Aztán gimiben szintén közel nulla tanulással már becsúszott néha egy-egy 3as is a bizonyítványba. Egyetemen kezdődtek a komoly gondok. Hiszen addigra nem tanultam meg tanulni, ott meg már olyan anyagok voltak, amikből nem lehetett az előadások alapján levizsgázni, még 2-re sem.

Vigyázzatok tehát a hugira, dicsérjétek, de inkább "alap dolognak" gondolja ezeket a dolgokat, mint annak tudja be, hogy ő mennyire különleges.

Nagyon okos a kislány, tényleg, de sok kisgyerek tud ilyen dolgokat, mert ahogy írták agyuk mint a szivacs.

De én pont tegnap hallgattam meg egy pszichológus előadását, nevelési tanácsadóban dolgozik, az oviban szülői volt, azért jött hogy elmondja mik az iskolaérettség kritériumai. (tudom még nem aktuális, de érdekes dolgokat mondott)

Pont ez ilyen dolgokat hozta fel példaként. azt mondta, hogy ne erőltessük ezeket, ne fejlesszük, tanítsuk állandóan az ilyen kicsi gyereket, ne vegyünk halomszámra készségfejlesztő füzeteket, mert a visszájára sülhet el a dolog. Sokkal hamarabb kiég, megunja hogy teljesíteni kell, és amikor tényleg teljesíteni kell (iskola) addigra elmegy tőle a kedve. Azt mondta az ovisoknak a feladatuk, hogy játszanak, és mozogjanak, és ezáltal spontán tanulnak. Vagyis az ismereteiket a világról ne direkt tanítással szerezzék, hanem spontán módon, játékkal.