Más gyerekének is van fura mániája? Részletek lent!

Az én fiam 2,5 éves. Vannak fura szokásai

-a 3-s metró vonalán, csak az új, fehér kocsikra hajlandó felszállni, a régi kékre nem, mert az nem szép. Reggel, muszáj neki, mert elkésünk, de délután, ott ülünk a megállóban, míg nem jön szép metró.

-este meseolvasás után betakarom, megpuszilom, úgy hogy az ágy hosszanti oldalánál állok, majd át kell mennem a fejtámlához, és lehajolni, hogy ő adhasson puszit

Nalunk a zsepi a nagy mania...

Mindenfele mintas zsepi kell neki, Disneys, viragos, karacsonyos, illatos, allatos, stb...

Es a zsepis taska nelkül nem indulhatunk el, itthon is allandoan nala van, addig teszi le amig le kell vennie a kabatot, fürdesnel is bent kell lennie a fürdöszobaban, de meg ha csak wc-re kell mennie akkor is nala van. Es persze hasznalni sose lehet, mert az faj a zsepinek...

Neha agybajt kapok töle, de remelem, hogy hamar lecseng, addig meg megprobalom kerülni a bolt azon reszet, ahol zsepiket lehet talalni es nelküle menni a boltba.

De a pozitivitas, hogy legalabb könnyen es olcson boldogga lehet tenni a gyereket, csak mintas zsepit kell venni neki :D :D :D :D

Egész kiskora óta, ha indulunk valahova ő csukja az ajtót, ha haza érkezünk ő nyitja. Van, hogy elfelejti, de van, hogy én felejtem el, akkor viszont visítás van.

Ő is szereti a kresz táblákat.

Nem mindegy, hogy hogy takarom be. Ha nem ér végig szépen egyenesen a takaró (az ágy végéig), tehát marad egy rés (lyuk, ahogy ő mondja) a takaró vége és az ágy vége között az úgy nem jó, ha gyűrődés van rajta akkor sem jó. Ezzel már az őrületbe kerget.

Lefekvés előtt pakolgatja a plüsseit, nem mindegy, hogy a béka a kutya jobb vagy bal oldalán van. Nem lenne ez gond, ha nem kellene kivárnom, míg mindent a helyére rak.

Ha buszra, vonatra, villamosra szállunk, mindenképpen neki kell megnyomnia az ajtó nyitó gombot felszálláskor és leszálláskor is a jelző gombot. Ez még rendben, ha mi állunk elsőként az ajtónál, de ha épp áll előttünk valaki, képes rászólni, hogy ő akarta megnyomni, aztán velem visít pár megállót, mert a néni nyomta meg és nem ő.

Lassan belehalok a dackorszakba. :D 3,5 éves

Az én kisfiam meg minden egyes alkalommal eldobta a cumisüveg kupakját. Ha én levettem, hiszti volt, de ha ő eldobhatta, akkor csak úgy vidult a feje!

Most már ovis, és nem indulhatunk el úgy, hogy a hátizsákjában ne legyen: 3 plüss rongyija, egy kulcscsomója, egy kiszuperált, már nem működő mobiltelefon, és ráadásnak egy autó - ez akár el is maradhat, de a már felsoroltak kötelező oviskellékek. Minden áldott nap keresgélhetünk az oviban délutánonként, hogy hová is tette a cuccait... :)

A másik mániája egy hosszabbító, és minden, amit bele lehet dugni: régi, nem használt hajszárító, pici útivasaló, mixer - szintén nem használt, de neki KELL!

A fogát egy ideig mi mossuk, aztán amikor jön az "í" betű, tehát elöl kell sikálni, azt már csak ő csinálhatja.

Amikor az ovit elkezdtük, a kerítésen lévő riglit csak ő kezelhette, a bejárati ajtó gombját csak ő nyomhatta meg. Igazi leányálom volt emelgetni... hála égnek viszonylag hamar leszokott erről.

Még tucatnyi kis apróságot tudnék írni. Igazi házsártos öregember. :)) De most már tudom, hogy miért mondják az öregekre, hogy második gyerekkorukat élik. :)

A lányomnak most épp egy "mániája" jut eszembe, volt neki több is, de azok jöttek-mentek. A párnáit minden este csakis kizárólag egyféleképpen lehet letenni az ágyára, ha nem jól csinálom, tuti megigazítja. Nem hiszem, hogy hamarosan kinövi, már 6 éves elmúlt ez jó ideje tart. :)

A fiam (2 lesz) mindig minden ajtót (rendes ajtó, szekrényajtó, mikro ajtaja...) be akar csukni. Ha valahol valami direkt van nyitva, az ciki, el szoktunk szórakozni egy ideig, mire megérti, hogy annak most nyitva kell lennie. Ja, és ha valamit mikrózok, akkor mindig rá kell tennem a fröccsenésgátlót, különben kiabál, hogy "pupak, pupak" (kupak). Régebben a fröcsögős kajáknál sem mindig figyeltem oda, most még a kávémon is rajta van. :))

A kresz-táblákat az én fiam is imádja, már pici kora óta. Tavaly (4 éves volt akkor) döntöttem úgy, hogy itt az ideje, hogy nekem is legyen jogsim, velem együtt tanulta a kreszt :D Ha tudna olvasni, szerintem lazán levizsgázott volna ő is :D Volt, hogy elmentünk egy nagyobb sétára, magamnak szántam egy kis gyakorlásnak, hogy felismerem-e, hol milyen szabály van a forgalomban, a vége az lett, hogy a gyerekkel már versengtünk, hogy ki mondja előbb, hogy melyik tábla mit jelent, de már a kereszteződéseknél is visított, hogy aaaanyaaaaa, jobbkéz szabály!!! :D

Na, neki nem lesz gondja szerintem a jogsiszerzéssel, van hozzá érzéke, úgy látom :)

A másik mániája a számok. Érdekes, a betűk nem különösebben izgatják, de bárhova számok vannak írva, azt hangosan felolvassa, legyen az egy negyvenes tábla, vagy egy bolt nyitvatartási ideje, na meg egy zsebszámológéppel akár egy órát is eljátszik, újabban legóból is számokat rak ki :)

Szerintem ezeken semmi aggódnivaló nincs, minden gyereknek van olyan, amit érdekesebbnek talál más dolgoknál, és azzal foglalkozik a legszívesebben.