Anya/apa függő, visszahúzódó, ( nem járt gyerektársaságba), félénk, "utánfutó" gyerkőcötökkel hogy alakult az oviba való beszoktatás?

én a kisfiamat 4évesen adtam oviba, az elő év nagyon nehéz volt nem állt szóba gyerekekkel csak az óvónőkkel mivel csak felnőttekkel volt körülvéve én sem vittem nagyon addig gyerekek közé mindig sírtunk amikor otthagytam de utána megnyugodott és elvolt magában játszott igaz én délben hoztam haza nem aludt ott

Hát szerintem az óvónőn sok minden múlik majd ebben az esetben. Nekünk nagy szerencsénk volt. Igen félénk volt a kisfiam, bár neki mindegy volt hogy anya, apa vagy mama, csak valaki legyen körülötte. Igaz aludni csak velem. Én elmondtam őszintén az óvónéninek, hogy van bennem emiatt félelem. Különösen azért mert senki más nem altatta még el. Max megértette, és mondta is rögtön, hogy semmit sem erőltetnek, és segítenek majfd neki beilleszkedni. A nyáron többször is voltunk benn délután ismerkedni az ovival, a gyerekekkel. Augusztus végén kezdett szokni, 3 napig 1 1,5 órára mentünk délelőtt és én is ott voltam vele. 4. nap már ott maradtunk ebédelni, én is mellette ültem. pénteken megbeszéltük, hogy amíg ő játszik én telefonálok mamával, és kimentem egy kis időre, de nem volt gond. A második héten több időt voltam kint, majd szerdán reggel már egyedül ment be, és ebéd után jött haza. Mi az alvást nem erőltettük, gyorsra, a 3. héten próbáltuk, és semmi gond se volt. Eleinte ő is óvónéni függő volt, és legfeljebb csak figyelte a gyerekeket nem kapcsolódott be a játékukba, de az óvónénink szépen lassan bevitte a társaságba, és nagyon hamar kialakultak a barátságok. Nem volot sírás nélküli a dolog, de azért nem viselte meg, és beilleszkedett.