2 éves fiam jem tűri el hogy foglalkozzak vele, mit tegyek?

:D

lányom is ilyen. 2.5 éves Mikey egér függö de napi 3 nál többe tnem nézhet meg aztan megyünki át amásik szobába és ott lehet mást csinalni és nem mesét nézni. vagy mint mots pár perc s dobom ki a hóra :)

De miért baj, ha nem akar énekelni, mondókázni vagy rajzolni? A baj szerintem az lenne, ha abszolút nem kommunikálna, ha semmi nem érdekelné, ha nem akarna játszani sem veled sem egyedül. Én sem mondókázok, éneklek vagy rajzolgatok a fiammal, tud mondókákat, mert bizonyos helyzetekben, mikor tanult beszélni, akkor mondtam, de soha nem erőltettem, azt nem szereti ha éneklek, bár néha szoktam, szóval azt sem erőltetem, ő szokott néha énekelgetni, mikor táncol és közben, rajzolni pedig néha-néha rajzolunk, de amúgy meg ha valakit lát írni, akkor szokott ő is papírt meg tollat kérni és rajzolgat. A pont-pont-vesszőcske megvolt, tudja is, de azt sem erőltetem, csak mikor kedve van hozzá. Kapott karácsonyra rajztáblát, azzal is előszeretettel szokott foglalkozni.

De nem az a lényeg, hogy te akard, hanem hogy ő szeresse. Amúgy a fiamat is most kezdte el érdekelni a mese, ő a bajkeverő majmot imádja és ő is imád motorozni, a szobába is szokott. De ha leülsz vele és játszotok, autóztok, építőkockáztok vagy mesét néztek és közben beszélgetsz vele, elmondod, hogy éppen mi történik, mit raktok össze, mi az esemény a mesében, az is foglalkozás. Ő ennyit igényel, de ezért ne érzed rosszul magad.

Hát nekem az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ideje a babákat közösségbe vinni (bölcsi, óvoda), elképzelhető, hogy a kortársak társaságát igényelnék már. Anya "uncsi", de nem szó szerint értve, és náluk ez nem is tudatos, tehát ne tessék magatokra venni, ha így van. Csak elérkezett a szocializálás ideje, ami normális dolog.

Biztos, hogy jobban lekötné őt a többi gyerek, kijátszaná magát, és ha fél napig nem látja anyát, mindegy is lenne, mit csinál, mindenhogy jó lenne.

Nem lehet, hogy erről van szó?

A gyerekek "mintakövető"ek, nagyon szivesen utánozzák a felnőtteket:). HOgy ez mit jelenthet a Ti esetetekben?

Kapcsold ki a tv-t:), hagyd, hogy játsszon. MEllette "feltűnően" de nem túl direkt módon kezdd el a "foglalkozást", amit kitaláltál egyedül. MOndjuk autózik, de Te szivesen razolnál vele, akkor telepedj mellé és kezdj el rajzolni:). Mutasd meg neki, milyen szépet rajzoltál, vagy hogy milyen szép színe van ennek a ceruzának.a látja, hogy Te jól érzed magad e közben, csatlakozni fog:). Mert "ha ez ilyen tuti dolog, akkor nekem is muszáj csinálnom!:D"

A lényeg, hogy ő még nem tud "elvont" dolgokban gondolkodni, tehát ha azt mondod, gyere rajzolni, ő még nem biztos, hogy tudja, az milyen jó és szórakoztató dolog, de ha már "tapasztalja", tehát látja Rajtad, akkor kedvet fog kapni hozzá:)! És természetesen a rajzolás csak egy példa, igaz ez a gyurmázásra, építésre, bármire:).

2 éves gyerek magában játszik. minden 2 éves ilyen, mármint az egyedül játékkal, 3 éves korra alakul ki az, hogy másokkal is játsszanak.

ülj le és játssz :) majd utánoz téged.

ha nem akar rajzolni akkor ne erőltesd. de próbálgasd izgalmasabbá tenni, pl. ujjfesték, tempera, tegyél le egy hatalmas papírt a földre és maszatolja össze az egészet :)

tanítsd meg bukfencezni, páros lábbal ugrálni, ezt is élvezni szokták. kapcsolj be halász juditot és táncoljatok :)