3 évesem mostanában átköltözik közénk nálatok is volt, van ez a szokás?

Az enyém is gyakran átjön. Ha hajnalban jön, akkor ott maradhat, de ha éjjel, akkor inkább én megyek át vele aludni a szobájába, mert a férjem nehezen alszik, ha ő is ott van. Engem nem zavar.

Igaz, mi ilyen összebújós család vagyunk. Egyébként azért jön át, mert nem jó neki egyedül, szerintem engedni kell. Ha nem is azt, hogy köztetek legyen, ha kényelmetlen, de nem szabad egyedül hagyni, ha fél.

3. vagyok.

Egy 3 éves nagyon kicsi még. Annak ellenére is szoronghat átmenetileg vagy tartósan egyedül a sötétben, ha kezdetektől ahhoz szoktatták. Sőt, megkockáztatom, hogy akkor még jobban.

Az én kisfiam áprilisban lesz 3, a baráti körünkben sok a hasonló korú kisgyerek. Bár neki is a kezdetektől volt külön szobája, mi soha nem vettük olyan szigorúan az egyedül alvást. Viszont többeknél ez nagyon komoly elv volt, és mostanra mindegyiküknek fel kellett adni! Komolyan, hiszitek vagy nem, a legszigorúbban szoktatott gyerekek is elérték a szüleiknél, hogy altassák őket, és/vagy hogy valamelyik szülőjük beköltözzön melléjük a szobába.

Az én szüleim soha nem engedték, hogy velük aludjunk. Szerintem rosszabbul jártak, mert olyan 4-5 éves korunkig mindketten éjjelente többször keltettük őket mindenféle baromsággal. Az öcsémnek az volt a heppje, hogy eldugta az alvóállatkáját, és addig sírt, amíg apu meg nem kereste. Jól emlékszem az érzésre, hogy milyen boldog voltam, amikor bejöttek, és milyen szomorú, amikor kimentek. Éjjelente 2-3-szor hozzám, és ugyanannyiszor a tesómhoz éveken át. Lehet, hogy jobban kipihenték volna magukat, ha kicsit engednek az elvekből.