Akinek 3 vagy több gyereke van és már nem olyan kicsik valóban úgy érzi hogy ahogy nőnek egyre nehezebb?

Nem, nem lesz egyre nehezebb, szerintem könnyebb lesz, ahogy önállósodnak. Sokkal könnyebb, amikor a házit kell kikérdezned, de már készít magának ennivalót, elküldheted a boltba, kiviszi a szemetet, egyedül átmegy a szomszédba játszani stb. Ne ess kétségbe, nálad azért nehéz, mert zsinórban születtek egymás után a gyerekek, és korban még mindegyik tényleg elég kicsi.

Az enyémek 12, 10, és 3 évesek, és most már nekünk tényleg nagyon jó. A két nagyobbal megharcoltam kiskorukban, de megérte, jól nevelt, szófogadó, okos gyerekek. A kicsinél nálunk is tombol a dackorszak, de ezt már félvállról veszem, úgyis túlleszünk rajta. Neked meg a középső után jön a kicsi is még, hát kitartás. Tényleg nehéz, de én azzal biztatlak, hogy később jobb lesz. Csak most fogd meg őket jól, ne legyen minden rájuk hagyva. A legnagyobb már segíthet is neked egy-két dologban, ilyen korban még szívesen segítenek a gyerekek, játékosan, pl. hozd ide a pici cumiját, segíts elpakolni, vigyük ki a szemetet stb. Később ez természetessé válik nekik, és neked is könnyebb.

Ahogy nőnek és egyre önállósodnak, egyre többet tudnak egymással játszani, önállóan tevékenykedni, neked is könnyebb lesz. Nekem megváltás volt, mikor a két fiú után visszamentem dolgozni, ők oviban, délután elhoztam őket, meséltek, vacsorát készítettünk, észrevétlenül teltek a napok. Nálunk sincs nagyszülői segítség, a férjem szintén sokat dolgozik, de én büszke vagyok arra, hogy mindent meg tudtam csinálni egyedül is.

Légy büszke a gyerekeidre, és arra, hogy három gyerekkel elboldogulsz, sokan be se mernék vállalni.

Ahogy olvastalak ,bevallom egy kicsit megsajnáltalak és saját magammal azonosítottalak,mert volt,hogy hasonlóan éreztem én is,pedig nekem csak két gyerekem van .

Én is mindig azt várom,hogy egy kicsit nagyobbak legyenek :-) ,nekem a nagyobbik 6,5 éves,a kissebbik 2,5 éves .

Ami nekem nagyon jót tett az az volt,hogy visszatértem a munka világába és ott újfajta kihívások,sikerélmény értek ,mind a két gyerekemnél nagyon jól éltem meg amikor visszatértem dolgozni,mert addig csúnya leírni,de egyfajta bezártságot ,rabságot éltem meg,feltöltődöm élményekkel és nem olyan egyhangúak a napjaink,a kissebb gyermekem is sokkal kezelhetőbb,hogy nem egész nap velem van itthon bezárva és gyerekek között,élményekkel gazdagodhat .

Nagyon tisztellek benneteket,hogy három gyermeket neveltek ,biztosan vannak nehéz pillanatok,mert még a legnagyobb is elég kicsi ,de szerintem idővel sokkal könnyebb lesz majd velük ,illetve más problémákat vet majd fel egy kamaszgyermek ,mint egy pici akihez éjszakánként fel kell kelni többször .

Ha módodban állna néha kikapcsolódni és a nyomás alól felszabadulni ,kimenőt kapnál rendszeresen akkor teljesen másként láttnád a helyzetedet ,ez lenne a megoldás .

Nagyon nagy kötöttség 3 gyermek,bár tudom,hogy szereted őket ,de állandóan rendelkezésre állni ,és a magad igényeit a végtelenségig háttérbe szorítani egy idő után fáradtá teszi az embert .

Kitartást kívánok Neked .

"Nekem megváltás volt, mikor a két fiú után visszamentem dolgozni"

Látom nem csak én éreztem így ...pedig még szégyeltem is leírni,de annyira felszabadító dolgozni járni és ,hogy nem mindig és mindenért az otthon lévő anyuka a felelős ,én néha megkaptam a páromtól,hogy nekem könnyű...aztán egy kicsit kárörvendő voltam amikor visszamentem dolgozni és hétvégén az apukájukkal voltak a gyerekek :-D ,hogy na most aztán megtapasztalhatja,hogy milyen könnyű .

Én a végén úgy éreztem,hogy haszontalanul telnek a napjaim (téves gondolat ,senki ne gondolja magáról aki otthon gyereket nevel !) és egy semmirekellő valaki vagyok ,ehez a férjem beszólogatásai is kellettek,amikor munkába álltam akkor ezt mind ledobtam magamról egy perc alatt.

Jelenleg te most otthon vagy a gyermekeiddel ,hiába is írjuk neked ,hogy milyen felszabadító újra munkába állni,amikor neked még oly messze a munkába állás ,a jelenlegi helyzetedből kell kihozni a legjobbat ,tehát valahogy megtalálni a kikapcsolódás ,feltöltődés lehetőségét ,nem kell feltétlenül luxus wellneshétvégére gondolni,de egy jó barátnőddel eltöltött egy-két óra kettesben ,vagy a pároddal egy-két óra kettesben is csodát tenne veled.

Mivel a férjem és én sem számíthattunk nagyon senkire ezért mi még egymásnak adtunk kikapcsolódási lehetőséget,elmehettem egy rövid időre gyerekek nélkül beszélgetni,vagy vásárolni a hugommal,barátnőmmel .

Ami még kedvenc családi programunk az a tóparti séta,olyankor a gyerekek is kedvükre mozoghatnak,nem fegyelmezzük őket percenként és nekünk is jót tesz ,hogy közben beszélgetünk,a mozgás pedig testnek,léleknek is egyaránt jót tesz ,már alig várom,hogy jó idő legyen és újra mehessünk ,imádom ! :-)