Hogyan segíthetnék még, hogy szobatiszta legyen végre?
A kisfiam 1,5 hónap múlva 3 éves lesz. Még sajnos nem szobatiszta. Odáig már eljutottunk, hogy belepisil a WC-be és a bilibe, ill. kétszer bele is kakilt, de csak ritkán szól, ha pisilnie vagy kakilnia kell. Vagyis előfordult már, hogy előre szólt többször is, hébe-hóba, de általában csak utólag szól, hogy bepisiltem. Zavarja a pisis nadrág, kéri, hogy vegyem le. Vannak napok, amikor egyáltalán nem pisil/kakil be, és vannak napok, amikor vagy 5-ször is bepisil. Mit tehetek annak érdekében, hogy végre szobatiszta legyen, és mindig szóljon?
Már pár hete csak alváshoz adok rá pelust, anyósom szerint ez jó, de anyukám szerint ennek semmi értelme nincs. Kinek higgyek? Kérlek, segítsetek!
A kisfiam is indulás előtt pisil az esetek többségében, és időnként (2-3 óránként pisil, de nem igazán szereti még a wc-t és a bilit, általában könyörögni vagy zsarolni kell, hogy üljön rá. Mindig azt mondja, ha rákérdezek, hogy nem kell pisilni. Nagyon erőltetni sem akarom.
Persze sokszor volt, hogy szólt, és nagyon kellett már neki, és hiszti nélül belepisilt, de az a ritkább.
Szerintetek mikor érjük már el a szobatisztaságot?
Volt még valaki hasonló cipőben a 3 én körüli gyerekével?
Igen, tudom, hogy igazatok van, csak az a legnehezebb benne, hogy anyósom állandóan azzal zaklat, hogy ne adjam rá a pelust, és ültetgessem rá időnként, mert máshogyan nem fog menni, az én anyukám pedig azt mondja, amit Ti, vagyis hogy hagyjam békén, még csak ne is mondogassam neki, majd Ő szólni fog, ha eljött az ideje.
Bennem pedig kétes érzések kavarognak ilyenkor, mert nem tudom, hogy kinek adjak igazat. A második gyerekemnél már biztosan okosabb leszek én is, de elsőnél ez nem megy még. Ha nem csinálok semmit, és hagyom, akkor azért van lelkiismeret furdalásom, mert nem teszek semmit az ügy érdekében, és akkor hogyan is várom el, hogy fejlődjön ezen a téren, de ha meg foglalkozok vele, akkor meg azt érzem, hogy erőltetem.
Szóval teljesen tanácstalan vagyok.
Megint én vagyok, akinek nincs gyereke, bocs, hogy kotnyeleskedek, de felkeltette az érdeklődésem a téma.
Szerintem anyósodnak is mond meg, hogy nem ismersz egyetlen felnőttet sem, aki nem szobatiszta. Miért kell sürgetni?
Egyébként kutyakiképzéssel foglalkozom, és tudom, hogy a gyerek sokkal bonyolultabb szerzet, mint a kutya, de kutyáknál is úgy a leghatékonyabb szobatisztaságra szoktatást, hogy ha becsúszik, akkor szó nélkül takarítunk, ha pedig jó helyre sikerül, akkor nagyon-nagyon megdícsérjük. Persze a kölyökkutyát 2-3 óránként levisszük, hogy minél kisebb legyen az esélye a hibázásnak.
Én a helyedben mindenek előtt megnyugodnék. A te gyereked, te vagy az anya, pontosan úgy csinálsz mindent, hogy a tőled telhető legjobb legyen.
Aztán annyit csinálnék, hogy megkérdezném tőle időnként (ébredés után, nagyobb játék után, amikor általában jön az inger), hogy akar-e pisilni. Ha azt mondja nem, hát nem, majd cserélsz pelust, ha bepisil. Ha igen, akkor meg nagy örömködés, hogy milyen ügyesen a bilibe pisilt!
Egyébként úgy tudom, hogy van direkt bilire szoktató pelus is, aminek nem olyan jó a nedvszívása, így kényelmetlenebb a gyerkőcnek, de a ruhát megvédi, de nem tudom mennyire hasznos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!