Bele lehet "unni" az otthonlétbe? Akinek nem jár bölcsibe a gyereke? És ha jönne a 2. az javítana a helyzeten?

Hát én nem untam bele. 6 éve vagyok itthon és azóta kiegyensúlyozott az életem. Igaz nekem soha nem volt pörgös az élet, nyugis természet vagyok, imádom a gyerekeim, feltöltenek - még soha nem voltam ilyen boldog! Nehéz lesz visszazökkenni a munkába, tavasszal kezdek.

A kérdésedre válaszolva, hullámvölgy azért volt nekem is, az első gyerek után, aztán a második nekem segített a dolgon és azóta TELJES az élet!

Most komolyan! Ha uncsi az otthonlét, akkor hogyan javítana a kistesó a helyzeten? Hiszen ő újabb évekre "leláncol".

Én majdnem 6 évet voltam otthon és az utolsó 1-2 évet már nagyon rosszul viseltem. Valószínűleg az anyagi korlátok miatt is, mert ugye ha spórolni kell, akkor nem lehet csak úgy kimozdulni, a sétákat pedig már rettenetesen untam! Max. heti 1x mentünk el a gyerekekkel valahova kocsival és nekem az nagyon kevés volt (mielőtt belekötnétek: Bp. melletti kisvárosban lakunk, így a tömegközlekedés is kb. annyiba kerül, mint az üzemanyag).

Itt ahol lakunk, nagyon kevés gyerek van a környéken, így sorstársakat sem találtam.

Szóval nekem már sok volt és a 2. gyerek nálam nem javított a helyzeten, hiszen általa még jobban meg voltam kötve, meg hát 2 gyerekkel már sokkal nehezebb minden. A logika szerint 2x olyan nehéznek kéne lennie, de szerintem inkább 4x nehezebb, ha hozzászámítjuk a civakodásukat is :)