Kis korkülönbséget tényleg csak túlélni lehet? És tényleg jobb utána?
2 év korkülönbséget terveztünk. A fiam 1,5 éves tehát erről már lecsúsztunk :) De nem érzem úgy, hogy tudnék két gyerekkel foglalkozni. A kisfiammal sokat jövünk-megyünk, játszunk, nagyon jól elvagyunk. Soha nem éreztem még azt hogy teher lenne. (Persze amikor kisebb volt, nem aludtam napokig, nem voltam mindig vidám:)) Nem tudom, hogy be merjem e vállalni a másodikat most. Sokan azzal biztatnak, hogy csak az első 1-2 évet kell túlélni utána jobb lesz. De én nem akarom túlélni. Ugyanúgy megakarom adni a kicsinek is amit a nagynak. És a nagyot sem elhanyagolni. Azt sem tagadom, hogy én sem akarok sajáát magam miatt sem kibukva lenni. Azért vállalok gyereket, hogy nekem is jó legyen, öncélból. Két kisgyerek mellett is meg lehet élni így a napokat? Vagy erről ne álmodjak és várjak inkább? Mindenképpen akarunk majd még egyet, de akkor sem baj, ha azután érkezik a kicsi amikor a fiam iskolát kezd. Az az egyetlen gondom, hogy a kis korkülönbséggel talán jobb lenne a kapcsolatuk, mint naggyal. Ez mennyire törvényszerű?
(Bocs a hülye kérdésekért, csak szeretném hallani mások tapasztalatát)
válasza:Nos szerintem valamit valamiért helyzet van.
Mindig mindent nem lehet. Kis korkülönbséget, ugyanakkor könnyü babázást. Ez a kettő üti egymást.
Még annyit, hogy semmi nem törvényszerű. Az, hogy érdeklődési körük egy vagy hasonló lesz, mert közel vannak életkorban, és hogy eljátszanak együtt egyáltalán nem biztos. De remélhetőleg igen, talán gyakrabban igen, mint nem.
Nagyobb különbséggel már biztosabb az érdeklődési eltávolodás, ugyanakkor a szeretet egymás iránt, ha olyan típusok, nagyon jó lehet.
Szóval, én helyedben mielőtt a nagyobbik kezdi az ovit, előtte próbálnék újra kismama lenni. Már járjon minimum két hónapja oviba, mire jönne a kicsi, hogy ne érezze, hogy a kicsi miatt lett oviba küldve, és máris féltékenység fordulhat elő.
Nálunk pont 2 év van a gyerekek között. Könnyű esetek, de nem volt könnyű az elején. A munka egyértelműen több velük a kicsire kevesebb idő jut, de meg lehet teremteni azt azért. Főleg, ha van esetleg segítséged, nagyszülők pl.
Érdeklődési körük nem ugyanaz egyáltalán, de megtalálják egymást játszani, minimálisat összevesznek, mikor olyanjuk van.
Második gyermek, már sosem ugyanolyan, mint az első volt. Mármint a vele való bánás, egyszerűen, mert már nem első, rutinosabb az ember, ez a fajta varázs nincs már meg. Ne várd el, hogy ugyanolyan legyen, és minden rendben lesz.
válasza:Igen,az én tapasztalataim ezek:csak túlélni lehet.
DE:nálunk extra kicsi,egy év csak a korkülönbség.
Nálatok olyan nagyon kicsi nem lesz;és ha a nagy már ovis,már sokk könnyebb lesz.
Csak tényleg arra kell figyelni,hogy né pont akkor szülessen,amikor a nagy oviba kerül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!