Pánikbeteg lennék?
Állandó szédülés, heves szívdobogás, ha emberek közé kell mennem szinte megfulladok és alig bírok megállni a lábamon annyira szédülni kezdek. Van egy 1.5 éves kis gyerkőcünk aki remélem nem vesz észre ebből semmit se. A párommal sajnos elég rossz lett a kapcsolatunk, egyszerűen nem tudunk egymással kommunikálni, mindig mindenen ideges leszek és ő meg csak rátesz még egy lapáttal. Nem érzem magam boldognak vele de a kicsi miatt nagyon szeretném hogy rendbe jöjjenek a dolgok. Tegnap este el is mondtam neki mit érzek, de mintha a falnak beszéltem volna. Nem tudom hogy szeretem-e még egyáltalán. Lehetséges hogy ez a bizonytalanság miatt vagyok mindig rosszul? Félek mert nem tudom mi lesz ha nem múlnak el a rosszulléteim, lassan vissza kell mennem dolgozni, na de így hogyan?!
Senki nincs akivel kibeszélhetném magam, se család, se barát, senki
Esténként, főleg alvás előtt nincs véletlenül halálfélelmed, fulladásérzésed vagy nem zakatol nagyon a szíved?
Engem a kardiológus küldött pszichiáterhez anno, végül kiderült hogy a szívemnek komoly baja nincs, néha volt 1-2 pánikrohamom - ami nem volt éppen kellemes, de túl lehet rajta lépni nagyjából.
Ugyan úgy vagyok mint te, és mint az utolsó válaszoló írta, este lefekvés előtt pánikfélelem!
Ugyan úgy vizsgálatok, majd a kardiológián megállapították befordúltam itthon a gyerek mellett, mondta a doki gyakori eset, foglaljam le magam valamivel, járják el heti 2-3 alkalommal 1 órát konditerembe, fogyózzak...
Azóta semmi bajom, nagyon jól jött az a heti pár szabad este, amikor gyerek nélkül elmentem edzeni, a gyerekre az apja vigyázott, ott lettek barátaim, akikkel azóta is össze járok!
Tudom milyen rossz mikor szédülsz, bedobog a szíved, azt hittem meghalok, pulzusom 120....
Változtatni kell, beszéld meg a férjeddel mi a gondd, bbarátkozz, mozdúlj ki, Járjatok el a babával!!!
Mindig kétségbe esek én is mikor arra gondolok hogy vissza kell mennem lassan dolgozni. Napi 12 órába dolgoztam ezért oda nem kívánkozok vissza így hogy már gyerek van. A kicsivel sokat megyek más gyerekek és szüleik közé de nem az igazi. Velük se lehet úgy beszélni mint én szeretném.
Inkább a nap folyamán jön rám mindig a remegés, idegeskedés. Hevesen is szokott verni a szívem, olyankor csak úgy kapkodom a levegőt, de ritkán van hogy este nem tudok órákon keresztül elaludni az idegességtől. A háziorvosnál kell kezdeni a tortúrát? Nem néz hülyének ha elmondom neki minden tünetemet?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!