Kistestvér- miért nem ért meg a férjem?

1,5 éves a kisfiúnk. A férjem egyre többet emlegeti, hogy abba kéne hagynom a fogamzásgátló használatát. Én viszont még nem akarok babát. Ennek több oka van. Rossz emlékeim vannak a szülésről, még az elsőt sem sikerült feldolgoznom. A szoptatás sem úgy alakult, ahogyan szerettem volna-fájdalmas emlékeim vannak... És az első 5-6 hét. Ha nem a kisfiam sírt, akkor én(részben a szoptatás miatti stressz oka)

A férjem rengeteget dolgozik, ha itthon van, akkor meg csak fekszik a kanapén, mert annyira fáradt. Az esti fürdetésen kívül semmit nem segít(ha éppen nem éjszakás-van, hogy napokig nem alszik itthon).

A fiammal annyira bensőséges a kapcsolatunk, hogy nem tudom egyenlőre elképzelni, hogy még egy gyerekem legyen.

A lakáshelyzet sem a legideálisabb. Másfél szobás(mi a nappaliban alszunk egy kinyitható kanapén), a második emeleten, lift nincs(se babakocsi tároló), tehát sokat kell cipelnem a gyereket, babakocsit...- mondjuk ez gátol a legkevésbé(mármint a lakás mérete, és a lépcsőzés).

Mondtam a férjemnek, hogy én is szeretnék kistestvért, de nem mostanában. Ha már önállóbb lesz a fiam(beszokott az óvodába) akkor semmi akadálya.

Egyszerűen nem érti meg. Azt mondja a fiammal szúrok ki, hogyha nem lesz hamarosan kistestvére. Majdnem hogy megharagudott, amikor elmondtam az érveimet.

Mit tegyek, hogy ne legyen ebből állandó vita?