Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mivel motivál-büntet az...

Mivel motivál-büntet az akinek kifejezetten impulzív aktív mindent szélsőségesen megélő 4-5 évese van? Kicsi dolgokért is indokolatlanul ordít már azt se tudom valójában mikor van baja.

Figyelt kérdés

Próbáltam Vekerdy módszerét a "eltűnt kisfiút" miszerint amíg így viselkedik addig "eltűnik a számunkra" de nem válik be. Próbáltam büntetni hogy akkor nem kap meg ezt vagy azt (ez most lehet valami közös tevékenység is vagy plusz egy mese tehát nem tárgyra vagy csokira gondolok feltétlen) de lepereg róla. Kétségbe vagyok esve, egyszerűen nem értem hogy lehet még mindig ilyen, mert korábban még az életkorára "fogták" mások is hogy kicsi még és nem tudja tolerálni a frusztrációt, ha vmi nem úgy történik ahogy szeretné. És most sem úgy érzem hogy rosszaságból ordít magán kívül és csapkod, hanem mert nem bírja levezetni másképp a feszültséget. Olyan impulzív típus, mindenbe rögtön beleveti magát (nem egy szégyellős típus) ha csinál valamit azt nagyon intenzíven, de ugyanígy ha valami nem sikerül de apró dolgok is akkor kivetkőzik magából. Tegnap pl. nem bírta levenni egyedül a nadrágját és fetrengve ordított a földön. Sehova nem lehet vele nyugodtan elmenni, mert valamin biztos kibukik. Nem kap meg ilyenkor semmit ha sír érte boltban vagy ilyenek, de azért a műsort mindig lerendezi. Ez normális dolog? Egy gyereknél se látok ennyi feszültséget idegességet.

Ráadásul a huga 2 éves és rajta is kezdem látni a jeleket hogy tanulja el ezt a mindenért ordítást. Ez az impulzív személyiség öröklődő lenne, sajnos én nem tudom milyen voltam kicsinek (édesanyám nem él), de felnőttként inkább magamban fortyogó típus vagyok, bennem is van feszkó mert a mai világban kiben nincs de mindig próbálom jó irányba fordítani, sportolunk stb.


2012. nov. 3. 08:02
1 2
 11/19 A kérdező kommentje:
Én már nem tudom mit érzek tehát nem tűnik úgy mintha nem lenne egészséges, csak úgy viselkedik mint annak a barátnőmnek a gyereke akit EGYÁLTALÁN NEM nevelnek, nem fognak, nem irányítanak hanem mindig mindent megkap, él bele a nagyvilágba. Én meg mindent megteszek következetesen és mégis az egész napunk szinte a veszekedéssel fegyelmezéssel telik és minden este egy szomorúsággal fekszem hogy milyen kapcsolatunk van így a fiammal, egy nagy kalap...az.:((
2012. nov. 3. 10:26
 12/19 anonim ***** válasza:
100%
Ne legyen bűntudatod. Semmit nem rontottál el, négy-öt éves korban az ilyen viselkedés nem rossz nevelés következménye, hanem teljesen normális dolog. Nevelési tanácsadóba se kell vinni, mert nincs semmi baja. Egész egyszerűen meg kell tanulnia az önkontrollt és a szükségleteinek késleltetését.Van olyan gyerek, akinek ez könnyebben megy, van akinek nehezebb. Szerintem ilyenkor a legcélravezetőbb módszer, hogy kivonod őt a szituációból. Ha cirkuszolni kezd, szó nélkül fogd meg és ültesd le valahova. Én a saját gyerekemet a hálószobában az ágyra szoktam, mert az egy ingerszegény környezet, ott nincs mivel játszania, kidühöngheti magát. Annyi percet kell ott hagyni, ahány éves. Én vettem pár száz forintért egy konyhai sütőórát. Beállítom 5 percre, az óra elkezd visszaszámolni, ha csörög kijöhet. De persze csak akkor, ha megnyugodott. Nálunk mindig beválik.
2012. nov. 3. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/19 A kérdező kommentje:
És nem zavaró hogy magánkívül ordít 5 percig mondjuk?? Mert magából kivetkőzik olyankor üt vág csapkod (nem minket, hanem tárgyakat) PONT így van ahogy írod hogy egyszerűen egyáltalán nem képes rá hogy várjon vagy türelmesebben próbálkozzon valamivel hanem egyből robban ha nem megy valami vagy ha várni kell vagy ha rossz élmény éri.
2012. nov. 3. 10:39
 14/19 A kérdező kommentje:
És a másik része a dolognak (mondjuk ez sokkal kevésbé zavaró mint az hogy KETTŐNKNEK DISZHARMONIKUS a viszonyunk) hogy az óvónők, a védőnő, gyerekorvos, rokonok stb. meg vannak győződve hogy neveléssel van a gond! Szóval hogy ha nem kap "jutalmat a balhés viselkedésért csak hogy abbahagyja végre" akkor hogy létezik hogy mégis ilyen türelmetlen hisztis sírós. MERT HOGY ő már nagy ehhez hogy így viselkedjen. Az óvónénik szerint is így írták INDOKOLATLAN HEVES dühkitörések, heves érzelmi reakciók.
2012. nov. 3. 10:42
 15/19 anonim ***** válasza:
MInden gyereknek más a temperamentuma. Vannak könnyen és nehezen kezelhető gyerekek. Impulzuskontrollnak hívják azt a képességet, mikor a gyerek gátolni tudja saját vágyait, akaratát. Ennek hiánya tényleg idegrendszeri problémára utal (az ún. egzekutív funkciók fejletlenségére, ami az agy prefrontális kérgével van összefüggésben. De ilyen diagnózist 4-5 éves korban nem lehet még felállítani. A fiad egyszerűen kicsit lassabban fejlődik az érzelemszabályozás terén. Ez nagyon gyakori, nem kell tőle pánikolni. Ha iskolás korában is ilyen lesz, azt érdemes már kivizsgáltatni. Azt nem értem, ami a Vadaskertben történt veletek, mert a hiperaktivitás diagnózisánál nem szempont az, hogy tud-e figyelni vagy kitartó-e a szívesen végzett tevékenységekben. A figyelemzavarra csak az utal, hogy a "rákényszerített" feladathelyzetre hogyan reagál. Ráadásul ilyen kicsi korban csak a legritkább esetben adnak hiperaktív diagnózist, ahhoz legalább 6-7 évesnek kell lennie. Azzal ne törődj, hogy téged hibáztatnak. Képzeld el a következő helyzetet. Megszületik egy jó temperamentumú gyerek 1-10-es skálán kilences. De a szülei rosszul nevelik, így iskolás korára már csak 6-os. Egy másik gyerek nehéz természettel születik 3-as szintet ér el. De szülei jól, türelemmel nevelik és felhozzák 5-ös szintre. Akkor most melyik a jó gyerek? És ki a jó szülő? Látod, minden relatív.
2012. nov. 3. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/19 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ! Megkérdezhetem, hogy esetleg szakember vagy? :) Utolsó részre reagálva igen teljesen igazad van csakhogy a külvilág (de még a hozzánk közelebb állók lásd rokonok) sem ezt látják hogy milyen ő alapban és hova fejlődhetünk, hanem csak azt látják hogy nehezen kezelhetőbb, és BIZTOS én szúrom el vagy ha nem szúrom el TÉNYLEGESEN akkor pszichésen sugárzok felé vmit vagy én vagyok rejtett agresszív vagy idegbeteg (?) amit MEGÉREZ a gyerek. Azt is próbálta anyósom pl. bebeszélni hogy én nem akartam fiút hanem lányt vártam és ezt a fiam megérzi... Ez már más tészta, nem is tartozik szorosan a tárgyhoz, csak így aztán elbizonytalanodik az ember hogy valóban mi is lehet a baj.

Épp attól tartok hogy ha 6-7 éves koráig nem oldódik ez meg akkor majd az iskolában is ő lesz a "idegbeteg ordítozós" kisfiú és tudjuk milyen nehéz ezeket a bélyegeket levetkőzni. Szeretném ha addigra megtanulná szabályozni az érzelmeit, ingerültségét:(

A Vadaskertben végülis azt mondták hogy csak annyi látszik hogy nem hiperaktív meg nem autista de enyhe figyelemzavara persze van és frusztrációs toleranciája alacsony. Ennyi.

2012. nov. 3. 12:59
 17/19 anonim ***** válasza:
100%
A 15 -ös vagyok. Nem tudom mit értesz szakemberen, fejlesztőpedagógus vagyok. "Sima" tanárként kezdtem, saját epilepsziás és hiperaktív gyerekem vitt ebbe az irányba. Ő most 6 éves, jövőre kezdi az iskolát. Amit tehetek, hogy nem törődöm mások véleményével. A családtagok a legrosszabbak. Például a sógoromékhoz egyszerűen nem viszem, mert tudom, hogy csak a megjegyzéseket fogják tenni, hogy így náluk nem lehet viselkedni, és folyton összehasonlítják a saját " jó" gyerekeikkel. Mellesleg a közhiedelemben az a jó gyerek, aki észrevétlen és nem zavar senkit. De nem biztos, hogy ezekből lesznek a sikeres felnőttek. Ezenkívül sokat foglalkozom vele. Főleg figyelemfejlesztő játékokat játszunk. A minilük készlet remek erre. És nem hordom minden vizsgálatra. A hiperaktivitásról sincs papírunk, csak tudom, hogyan diagnosztizálják, és megkapná, ha elvinném. Azért nem teszem, mert minél több címke van egy gyereken annál könnyebben kiutálják az iskolából és akkor hova viszed? Van egy jutalmazó táblázatunk. Piros pont jár, ha ugrálás nélkül kibír egy étkezést, ha cirkusz nélkül lefekszik este, ha rendesen viselkedik a közértben stb. 20 piros pont után elviszem egy olyan lego-boltba, ahol maga rakhat össze magának egy figurát. Az ilyen típusú gyerekek úgymond immúnisak a büntetésre, jobb egy jutalmazó-motivációs rendszert kialakítani náluk. De ez nem azt jelenti, hogy mindent el kell tűrni tőlük. Tökéletes tanács volt az, hogy ki kell vonni a forgalomból, bevinni egy szobába, ott dühönghet. Ha könyörögsz neki, próbálod megnyugtatni, akkor azt közvetíted felé, érdemes így viselkedni. És kitartást. Igenis van fejlődés. Nálunk hat évesen már sokkal jobb a helyzet, mint négy vagy öt évesen volt.
2012. nov. 3. 14:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/19 A kérdező kommentje:

Annyira köszönöm a választ, sok erőt adott tényleg, hogy van előre felé valami remény :)

Mindenkinek köszönöm a válaszokat!!!

2012. nov. 3. 16:04
 19/19 anonim ***** válasza:
jo valaszok hasonlo cipöben jarok,tanulsagos
2012. nov. 3. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!