Gyermeked mennyi idős koráig feküdtél mellé altatás nál?

Szintén zenész :) A lányom is nyáron volt 3 éves és még mellé kell feküdni.

Ami röhej, mert oviban sőt már tavaly a bölcsiben is simán elaludt egyedül. De itthon egyszerűen nem megy. Se napközbeni alvásnál, se este. Szóval én is lesem, kinek milyen ötlete van. :)

Sosem feküdtem mellé, csak ha beteg volt. Viszont sokáig ringattam. 1,5 éves korában kezdtem el fokozatosan leszoktatni arról, hogy én kelljek neki alváshoz. Már nem ringattam elalvásig, csak félálomba, és utána ágyba tettem. Sokáig simogattam a hátát, aztán nem simogattam, csak beraktam a kezem a hátára (hason alszik), aztán nem raktam be a kezem, csak ültem mellette, utána a kanapéra ültem az ágyával szemben, aztán az ajtóba álltam, végül már az ajtóban sem. Így szoktattam le, és ügyesen alszik.

Én nem hagynám rögtön egyedül "szenvedni"... úgy csináltam, hogy ki-ki mentem valamiért. "mindjárt jövök, csak pisilek... iszom... bekészítek egy kávét.. teregetek... aludj csak"... aztán kimentem pár percre, utána vissza, így azért érezte, hogy nem hagytam teljesen egyedül. Volt, hogy sírt-megnyugtattam, volt, hogy hisztizett-lekezeltem. Hosszú folyamat volt, de megérte. Kitartás!

én nagyon korán, egy éves korában :/

viszont ami lehet, hogy nálatok működne, ha a 3 évesem nem tud aludni akkor megbeszélem vele, hogy nyitva hagyom az ajtót, én rendet csinálok, elmosogatok, ha kellek csak szóljon, bemegyek, de próbáljon meg elaludni. be is szokott hívni egy-egy puszira vagy kér kis innivalót kizárólag cumisüvegből (na erre nem szoktasd rá :D) és a kis zörejre elalszik elég hamar :)

15 hónapos volt a lányom, amikor épp altattam, amikor rám tört a hasmenés. Ki-be mászkáltam, majd egyszer csak arra mentem vissza, hogy már alszik.

Onnantól kezdve letettem, kijöttem. Ha sírt, bementem, ha kijött, visszavittem. Pár nap alatt szépen megszokta. Most 20 hónapos, ha épp olyan a kedve, most is kijön még, de utána ügyesen elalszik egyedül.

Na akkor a rekorder jelentkezik: 4,5 éves a nagyobbik fiam :)

A kicsi másfél, ő sosem aludt el altatva, csakis egyedül és csakis a rácsos ágyban, sehol máshol. :) Nálunk az ágycsere lesz gond majd nemsokára, úgy hiszem.

No de vissza a nagyfiúra: most ovis, ő már nem alszik 3 éves kora óta délben, így erre úgymond nincs "gondom", de este csak úgy alszik el, és éjjel vissza, ha az apja az ágya mellett fekszik. Ezért most is még oldalkocsiban alszik, vagyis a hálószobánkban van a mi nagy ágyunk, emellett az apa oldalán az ő gyerekheverője odatolva. A kicsi is ugyanebben a szobában van, csak ő külön kiságyban és jó messze tőlünk, mert zavarja a nesz, amit a szuszogásunk, forgolódásunk csinál. Szóval mi így :)

Ez úgy alakult ki, hogy bár most már 3 szobás a ház, de mikor az első gyerkőc született, még csak 1 szoba volt és nappali sem, szóval mellettünk aludt az ágyában. Előtte ringatás volt, kb egyévesen szokott le róla, meg a cumiról is tök magától, de ehelyett megtalálta a kezem, amit szorongatva aludt el. Később apa kellett, amit nem bántam, mert terhesen (hát igen, másfél éveel később) már nem tudtam odagörnyedni mindig mellé :) Mikor megszületett a tesója, mégjobban igényelte ezt, nem is kívántam tőle, hogy megszokja az egyedül alvást. Így utólag, nem tudom mikor lett volna jó időzítés: előtte meg bölcsis volt, ahol nehezen szokott be, sírós volt. Eleve tök érzékeny. Most meg ovis lett, megint csak nem megfelelő pillanat arra, hogy különváljon tőlünk éjjelre. Meg ilyenek is voltak, hogy rossz álmok, félés a sötétben, szellemektől, stb...Most hogy ketten vannak, extra nehéz lenne: hogyan? este ordítson, hogy a pici se tudjon aludni, mert nem marad ott apa, míg elalszik? :) Abszolút fogalmam sincs, mikor lesz ő ehhez magától érett, érdeklődő. Egyébként én nem bánom, a hálószoba nem a "játszóterünk" apával, arra van egy másik, nappalinak és dolgozószobának használt, kényelmes kanapéval felszerelt zugunk :)A hálószobában csak alszunk, a gyerekek se mennek be napközben, mert a sok ágy hátránya egymás mellett, hogy begurul alá minden, és nem tudom kiszedni, így ott van egy reteszes ajtó, csak aludni viszem be a kicsit napközben.

A válasz a kérdésedre: GŐZÖM SINCS :)))) és én is várom a nálam tapasztaltabb sorstársakat!