Volt már úgy, hogy szóltatok más gyerekének az érdekében/védelmében? Pl. Csúfolnak valakit az osztályban.

Reggel olvastam azt a cikket, amivel a híradó is foglalkozott, hogy egy 15 éves kanadai lány lett öngyilkos, mert egy hibája miatt állandóan zaklatták, csúfolták stb. A híradó gyorsan felsorolt még 4 hasonló esetet.

A barátnőm akkor 15 éves kislánya tavaly decemberben állt a szülei elé, hogy már ott tart, hogy inkább öngyilkos lesz, mert állandóan gúnyolják társai az öltözködéséért, stb. A facebookon is ment a zaklatása.

Az igazat megvallva, 7 hónapos kismamaként rettegek, hogy majdan kislányom akár így is járhat: akár azért, mert nem fogjuk tudni neki megvenni a márkás cuccokat, akár mert esetleg külseje nem lesz trendi.

Szóval a híradó óta gondolkodom azon, hogy valami szervezetet kellene erre létrehozni egy honlappal, ahol a gyerekek jelezhetik ilyen jellegű problémáikat, és külsősként az iskolában felhívni a tanárok figyelmét a készülő bajra.

Mind a ketto nagyon jo valasz es az elsovel kulonosen egyetertek!

En biztos hogy szolnek a tanitoneninek! Senkit sem hagynek hatra! En is tanitoneni akartam lenni, de mikor bekerultem lattam: azok az emberek nem olyanok mint en es inkabb kiestem a sulibol.

Szia!

Biztos vagy benne, hogy a csúfolt gyerek szüleit nem érdekli? Nem lehet, hogy szégyelli otthon elmesélni a gyerekük, és nem is tudják, mi történik vele?

Szerintem egyrészt meg kéne próbálni a szülőkkel beszélni, mondjuk ha te onnan tudod, mert a te gyereked neked elmondja, akkor elmondanám a csúfolt gyerek szüleinek, hogy ezt hallottam a gyerekemtől, remélem, nem igaz, de azért érdekel, tudnak-e róla, vajon igaz-e.

Én eddig azt tapasztaltam, a legtöbb szülő örül, ha hallja a „másik oldalt”, mert fogalma sincs, mi folyik az iskolában, illetve vagy a gyereke, vagy a tanítók sztorijait hallja csak, a többi gyerekét/szülőét nem.

Másrészt beszélnék a gyerekemmel, hogy nagyon csúnya dolog, amit azzal a másikkal tesznek, és eszébe ne jusson ebben részt venni.

Harmadrészt, ha van olyan alkalom, amikor beszélgetni tudok a tanítóval, igenis megjegyezném, hogy azt hallottam a gyerekemtől, hogy ilyesmi folyik, és ez nagyon nem jó (márcsak az osztályközösség szempontjából sem), megkérdezném, mit tud erről, milyen javaslatai vannak a probléma megoldására.

Sajnos, eddigi tapasztalataim alapján nem vagyok túl derülátó azzal kapcsolatban, hgoy a tanítónők kezelni tudnak ilyen ügyeket, legalábbis annyi rossz példát láttam már, hogy ihaj, ráadásul azt írod, „nem akarnak tudomást venni a problémáról”, de azért ha kifejezetten rákérdez az ember, nem tudnak kitérni.

Az a baj, hogy a mai „sima” iskolák általában tényleg „gyerekgyárak”, bele akarják verni az anyagot 30 csöndben ülő, mereven néző gyerek fejébe – de ha bárki, bármilyen irányban kilóg, azt már nem tudják kezelni. Értem én, hogy sokan vannak, hogy ez baromi fárasztó, hogy kevés a fizetés… de életeket tehetnek tönkre a fásult tanerők.

Hozzáteszem, én nem értem, miért csúfolódnak a gyerekek, nyilván otthon velük is tré módon beszélnek, így a kapott frusztrációt másokon kell levezetniük. Ebből pedig az következik, hogy ha a szüleikkel beszélsz, lehet, hogy mintha falnak mondanád. De egy próbát ez is megér.