Miért szerettél anno (vagy most is ) a gyerekkel egy ágyba aludni vagy egy szobába? Nem éreztél ürt mikor átkerült a saját helyére?

Soha nem szerettem együtt aludni a gyerekeimmel. Születésüktől kezdve a saját ágyukban aludtak. Egyhónapos koruktól már a saját szobájukban. Mindenkinek így volt a jó.

Hétvégeken volt olyan, hogy amikor már nagyobbak voltak, reggel odabújtak hozzánk egy játszásra.

2 éves. Külön ágyban aludtunk mindig, de egy szobában. Szeretem, hogy hallom a szuszogását és praktikus, hogy éjjel ha bármi van, mielőtt teljesen felébredne tudok rá reagálni. Pláne ha épp beteg jön jól.

Egyébként meg csak két lakószobánk van: nappali és háló. Átvariálhatjuk majd (5 éves kora körül tervezzük vagy előbb is, ha előbb támad rá igénye vagy jön egy kistesó...), de egyelőre így kényelmesebb, hogy valaki még "duhajkodhat" este, míg más már alszik. Gyanítom, hiányozni fog, ha nem alszunk már egy kupacban :)

Amikor még nagyon pici volt, akkor szerettem vele egy szobában aludni, legfőképpen azért, mert közel volt, hallottam minden mozdulatát, és én sem ébredtem fel teljesen, ha éjjel meg kellett etetni, csak félig nyitott szemmel kivettem a kiságyból, megetettem, aztán általában visszaraktam. Később már nagyon nem szerettem az egy szobában való alvást, de egy éves koráig így voltunk, mert utána költöztünk nagyobb lakásba, ahol lett végre külön szobája. Szóval én kimondottan örültem, amikor saját helye lett, hogy végre nem ébred fel arra, ha kettőt fordulok az ágyban (elég recsegős volt), meg hogy nem sötétben tapogatózva kell este eljutnom az ágyig.

Ettől függetlenül a mai napig szeretem, amikor hajnalban átjön a nagy ágyba és kicsit ott is szunyókál meg odabújik, de az sosem volt szokás, hogy eleve ott fekszik le aludni. Általában reggel 6 körül átjön, de ezt is már csak ritkán csinálja. Csak akkor alszik velem, ha beteg, illetve volt még egy alkalom, amikor este, pont lefekvés előtt kitörte a szobájában az ablaküveget, akkor nyilván nem altattam ott, de őszintén szólva állati mérges voltam, egyrészt az üveg miatt is, másrészt azért most már nem alszom el olyan könnyen úgy, hogy ő is ott fészkelődik mellettem, mert órákig képes helyezkedni.