Aki már átesett hasonlón, mi várható?

Én csak a saját (nem szakszerű) véleményemet tudom megosztani veled. A gyerekeimet hasonlóan nevelem, mint Te. Egy különbséggel: ha bántanak ne hagyd magad! Első körben kérd meg azt aki bánt/szólj rá arra aki bánt, hogy ezt ne csinálja, nem szabad. Másodszor figyelmeztesd, hogy ezt Te nem tűröd, ha még egyszer megteszi, akkor visszaadod/elveszed. Harmadszor mond el neki, hogy Te ilyen buta/rosszul viselkedő gyerekkel nem akarsz játszani és hagyd ott.

Egyenlőre bejött. Nagyobbik lányommal az óvónők pajzsot játszanak az oviban. A verekedős gyerekeket mindig mellé ültetik, mert érdekes módon az én lányomat nem bántják. Nem is igazán volt konfliktusa tavaly a kiscsoportban. Illetve egyetlen egyszer volt. Egy nagyon jó barátnőjével vesztek össze a mérleghintán, de annyira, hogy egymást cibálták róla le. Az óvónők meg röhögve hüledeztek, hogy a két legkimértebb kislányuk üvöltve cibálja egymást... Mondanom sem kell, kb. örömtáncot jártak, hogy végre ők is mutattak halandóságot.

Ritka kincs a fiad, "egy darab tiszta ember".1,5 éves kisfiam pont ilyen,mint a tiéd.Kedves,aranyos,barátságos,jóindulatú,nem bánt senkit,mindent odaajándékoz,nem irígy.Sajnos eddig a gyerekektől semmi jót nem kapott vissza,ütötték,elvettek tőle mindent,rávisítottak,homokkal szórták le,stb...,pont mint nálatok.

Emiatt már kezd egy kicsit bezárkózni,elfordulni a többiektől,kezdi megtanulni,hogy a világon nem csak kedves,jóindulatú emberek élnek.Sajnálom ezt,mert hozzá hasonlót még nem láttam,aki ennyi idősen ilyen kedves,figyelmes lett volna.

Elgondolkodtam én is,mi lesz,ha oviba megy,és bedarálja a sok neveletlen kölök.Sajnos nem nagyon lehet ellene tenni,minden gyereknek ez a sorsa,egyre durvábbak lesznek az óvodákban és iskolákban a gyerekek,az óvónénik,tanárok meg nem tesznek,nem tehetnek semmit.

Nekünk kell őket megvédeni,mégpedig úgy,hogy önvédelemre neveljük őket.Sajnos a homokszórásnál többet is fognak kapni,ha nem vesszük elejét a dolgoknak a saját érdekükben.

Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy az oviban ő a kicsi, ráadásul még kívülállónak érzi magát, és persze egy darabig még az is. Majd ha beilleszkedett, nagyobbacska lett, kinyílik az oviban is a csipája! Én mondogatnám neki, hogy ne bántson mást, de ne is hagyja magát, sőt. Aki bántja, fejére szórja a homokot, annak mondja meg, hogy hagyjál békén, és hagyja ott, vagy szóljon az óvónőnek. Azért ez egész más, sokkal zártabb közösség, mint a játszótér, ráadásul a játszón ott van anyu, az oviban meg nincs.

Azért próbál meg jól viselkedni és megfelelni az elvárásoknak, amiért minden gyerek jobban viselkedik az anyja távollétében (pl ha a nagyira van bízva): mert az anyával van a legbizalmasabb kapcsolata, a legszeretetteljesebb köteléke, ezért az anya jelenlétében biztonságban érzi magát, oldottabb, ergo többet megenged magának.

Hogy hova vezet ez az út? Oda, hogy megtalálja a helyét a közösségben, megtanul érvényesülni, ugyanakkor alkalmazkodni és felmérni az erőviszonyokat, barátokat és kevésbé kedves ismerősöket szerez. Most fizeti a tanulópénzt.

Lehet, hogy azóta rájött, hogy az ovi nem egy átmeneti dolog, így már nem olyan izgi, azért nem lelkesedik annyira.

Ezt az utat neki kell végigjárni, nem spórolhatod meg neki. Nehéz beletalálni az arany középútba a mulyaság és az agresszió között. De odafigyelsz rá, terelgeted őt, biztos ikerülni fog. Csak ne akard mindenáron megóvni, nem biztos, hogy hosszú távon jól jár vele. De okos, belevaló gyerek, el fog bánni a helyzettel - idővel.