Csillagösvény Waldorf iskoláról milyen véleményetek van?

Eleve a Waldorf iskola maga mint intézmény, nem a legmegfelelőbb.

Persze minden szülő oda íratja a gyermekét ahová akarja.

Az ellenérveim:

1. A gyermek a saját képességeinek megfelelő tempóban tanul

2. lehet h így csak 10 éves korára tanul meg olvasni, írni, számolni

3. nincs követlemény, nincs "húzóerő"

Ha az életbe kikerül, egy munkahely nem az Ő tempójában fog követelni. Az élet nem erről szól manapság sajnos.. egyre nagyobbak a követelmények, egyre több helyen kell teljesíteni.

üdv:

egy pedagógus anyuka

Én a Gödöllőibe jártam, az ovi még oké, de a sulit mindenképp messzire elkerülném. A hugom 12 éves korára tanult meg normálisan olvasni, az írás még most is nehezen megy (17éves), pedig nem fogyatékos, csak lesz@rták a fejét.

Az a különbség hogy epochálisan tanítanak, így egyszerre csak egy tantárgyat tanulnak egy hónapon keresztül, nagyon gyenge suli, nagyon sok helyen nem fogadják el a waldorf érettségit. Én 10.osztályban átkerültem egy állami iskolába, mondanom sem kell hogy csak lestem miről van szó, megszólalni nem tudtam, a tudás szintem egyenlő volt a nullával és nagyon nehezen szoktam át hogy folyamatosan minden tantárgyból tanulni kell, sőt, a waldorfban nem is tanítottak meg tanulni, így mindenből bukásra álltam.

Pozitívum az, hogy alapfokú művészeti suli. Mi építettünk (igazi) tégla házat, saját kertünk volt, ahol mindenki művelte a saját kis föld részét, szőlő lugast csináltunk, gyümölcs fákat ültettünk, kézművesség órán babát, táskát ruhát varrtunk, sámlit készítettünk, hajót faragtunk egyszóval mindent csináltunk. 5. osztályban van a waldorf olimpia, mi olyan szerencsések voltunk hogy ausztriába is kivittek minket.

Ez mind nagyon szép és jó, csak egy gond van vele NEM KÉSZÍT FEL AZ ÉLETRE és az ÉRETTSÉGIRE nagyon gyenge színvonal!!! Igaz jó kézügyességem van, sok mindent tudok amiket az államisok nem, de ők valami mást tudnak, TANULNI és nagyobb az esélyük arra hogy felveszik őket egyetemre és tényleg megtanítják nekik azt ami a követelmény, a waldorfba meg csak kötögetünk és mesét hallgatunk.

Ez a tapasztalatom, egyébként irtó jó suli lenne, de nem az :(

Én semmi képen nem íratnám, sem Waldorf oviba, -iskolába, és -középiskolába a gyerekemet! Véleményem szerin azért halad arra a társadalom, amerre, mert a gyerekek egyébként is el vannak engedve.

A Waldorf nevelési módszer lényege, hogy hagyjunk mindent rá a gyerekre, ne szóljunk rá, majd halad a saját tempójában, és viselkedik kedve szerint.

Véleményem szerint a mai gyerekeknek nem ilyen ovira, és iskolára van szüksége, hanem inkább olyanra amelyben nagyobb a fegyelem, megtanulják az alap illemszabályokat, viselkedési normákat, és kapnak egy olyan értékrendet, amely lehetővé teszi, hogy később alkalmazkodó, és intelligens felnőtt válhasson belőlük.

És a lényeg: ha a gyerek pici korban hozzászokik, hogy minden úgy van, ahogyan ő akarja, kamasz, és felnőttként súlyos gondok lesznek vele.

Az én egyik gyermekem történetesen a Csillagösvény Waldorfba jár első osztályos kora óta.

2. osztály végére megtanult folyékonyan olvasni, korát meghaladó módon számolni és írni. Ezeket a képességeit máig sem veszítette el, sőt érzékelhetően tovább fejlődött bennük. Egyéb általános tantárgyi ismeretei még ma sem maradnak el semmiben népes rokonságom hagyományos iskolákba járó (pl. budapesti Eötvös Gyakorló Iskola és Gimnázium) gyermekeiétől, bár tudom, hogy ezzel most csalódást okozok itt több előttem szólónak. Emellett a gyermekem művészi igénnyel rajzol és fest, és három hangszeren játszik, egészen élvezhető módon.

Ami pedig a legfontosabb, hogy sosem okozott a gyermekem számára szorongást az iskolába járás, sőt ebben a vonatkozásban azt tudom mondani, hogy kimondottan és meglepő módon a mai napig szeret iskolába járni. Ebben valószínűleg jelentős szerepe van az iskola nyitott, családias légkörének, és az ott dolgozó pedagógusok elkötelezett, hiteles munkájának.

Az iskola maga igazi közösségként működik, természetesen a minden valódi emberi közösségre jellemző örömök és problémák mellett. Számomra például nagyon fontos, hogy szülőként is részt tudok vállalni az iskola működtetésében, közvetlen, sőt bizonyos esetekben baráti viszonyban élve a szülőtársaimmal és az iskola pedagógusaival. Ennek révén nem az arctalan ellenőrző könyvből, vagy a negyedévenkénti kötelező, többnyire minden személyességet nélkülöző szülő értekezleteken értesülhetek a gyermekemet érintő iskolai ügyek alakulásáról, hanem szinte napi szinten rá tudok látni az iskola teljes működésére, és szinte mindennapos, emberi igényű tájékoztatást tudok kapni a gyermekem iskolai létét illetően.

Bár annak idején mi is nehezen hoztuk meg a döntésünket, hogy waldorf iskolába adjuk a gyermekünket, a mai napig, egyetlen pillanatig sem bántuk meg ezt a döntésünket. Azt hiszem, egy ha egy hagyományos iskola mellett döntöttünk volna, magunknak szülőként esélyünk sem lett volna a gyermekünk iránti felelősségvállalásnak azt a szintjét megélni, amit ez az iskola biztosít a számunkra.

Végszóként pedig szeretném melegen üdvözölni azokat a szakértő hozzászólókat, akik úgy nyilvánítanak véleményt ebben a témában, hogy még életükben nem tették be a lábukat egy waldorf iskolába! :)

Keves Utolsó Hozzászóló, gyanítom az iskolai életbe szülőként való beleszólásnak az engedése nagyrészt abból adódik, hogy havi jópár tízezer forintot fizettek a gyermeketek iskolájáért.

Melyik intézményvezető akarná elveszíteni az aranytojást tojó tyúkot, ha néhány látszat-közösségi programmal elhitetheti a szuper-liberális szülőkkel, hogy most aztán ők is tettek valamit az iskoláért?:D