Szerintetek mikortol, egeszseges, bolcsodebe adni a kisgyereket?

szerintem pedig egyáltalán nem egészséges a bölcsőde. rengeteget beszélgettem erről orvosokkal, védőnővel, pszichológussal és óvónőkkel. Szerencsére mindegyik van az ismerősi körünkben. tehát most az ő véleményüket mondom. A doktor még az óvodát sem javasolja, 4 évesen oda sem adná be a gyerekeket, minél tovább van otthon a gyerek a családdal az az egészséges. Persze ez nem jelenti azt, hogy csak otthon kell lennie. Az pedig elég szomorú, ha a szülő azért viszi az óvodába a gyerekét, hogy ott kezdjen szocializálódni. Ha valaki nem veszi arra a fáradságot, hogy keressen programokat , amik 1-2-3 éves gyerekeknek vannak, ahol együtt tudnak játszani, szocializálódni, akkor világos, hogy inkább lepasszolja a bölcsődébe. Lelkileg nem egészséges (ha nem is látszik a gyereken akkor), hogy hirtelen elszakad a biztonságot adó családi légkörből. Ha van a a családban egyidős gyerek és a szülők jóban vannak , össze lehet járni hetente. Még szintén az orvos véleménye: az anyák azért adják be a gyerekeket, mert egyszerűen nem tudnak velük mit kezdeni, nem is a szükség miatt, de természetesen nem vitatható, hogy sok esetben tényleg vissza kell menni dolgozni. De általános tendenciaként elmondható (legalábbis ő azt mondja , hogy 30 éves praxisa alatt ezt figyelte meg), hogy manapság inkább az ilyen pszichológiai kényszerek miatt mennek a gyerekek a bölcsibe, nem a szülőre nehezedő társad.-i nyomás miatt . Óvónő: igenis káros, ha a gyerek bölcsődés a beszédfejlődés szempontjából. A bölcsődéből bekerült gyerekek klasszisokkal el vannak maradva az otthon nevelt gyerekektől. 2. mivel egyre több gyerek bölcsis, a szülőkből kivesznek és kinevelődnek az ösztönös (és értelemszerűen ösztönösen jó nevelési struktúrák). Ezek figyelembevételével én úgy döntöttem, hogy nem megy a gyerek bölcsibe és , amíg nem kötelező az óvoda, addig oda sem, míg bírjuk anyagilag. Ellenben minden héten járunk zenés, fejlesztő foglalkozásokra, ahol a gyerekek együtt játszhatnak, sokat vagyunk a játszótéren, ahol szintén megtanulja a közösségi viselkedésmintákat, minden héten megyünk valahová: kirándulni, játszóházba , ide-oda, ahol emberek veszik körül.

Saját tapasztalat, nekem anno nem volt elég a programokra járás. Anyukám azért adott bölcsibe, mert ÉN igényeltem (kicsivel több, mint másfél évesen). Imádtam oda járni, nálam 1 napig tartott a beszoktatás, ahogy édesanyám bevitt, már integettem neki, hogy mehet. Óvodába úgy mentem, hogy a beszédkészségem messze meghaladta a kortársaimét, a pszichológus szerint (ahova azért küldtek, mert azt hitték hiperaktív vagyok, pedig csak az értelmi képességem meghaladta a korom szerint elvártat, így unatkoztam). Soha nem volt gondom a beilleszkedéssel, nekem csak jót tett a bölcsőde. De a két kistestvérem is bölcsis volt, köszönik szépen sokkal hamarabb beilleszkedtek az oviba, mint azok, akik 3-4 éves korig anyuci szoknyája mellett voltak. Minden gyereknek más az igénye, és ahhoz kell igazodni (persze lehetőségek szerint), de nem kell itt rémhírt terjeszteni, a bölcsőde nem a sátántól való!

Az kábé olyan, mintha elvinnéd heti 3x valamilyen játszóházba, vagy babafoglalkozásra, vagy zenebölcsibe, vagy akármi. Ettől semmi baja nem lesz a gyereknek, de még akkor sem, ha hétfőtől péntekig minden nap egész napra ott van. Ha annyira káros lenne, akkor nem léteznének bölcsik, és kifejezetten tilos lenne a gyereket beadni bárhová is...

Hozzáteszem, itt az egész nap alatt pl. a 8-16-ig terjedő időszakot értem, és nem a napi 24 órát (még mielőtt bárki is kiforgatná a szavaimat...)