Mit tennél, ha 3,5 éves kislányod egy magyarországi híres művésznő iránt rajongana, és gyakran azt mondogatná, hogy "mondjuk Ő (tehát ez a művésznő) az Anyukám, nekem meg a testvéremnek, jó Anya? "

Ne vedd a szívedre!

Lányom mostanság ha nem az van amit akar, vagy nem engedem, össze fonja a két karját, hátat fordít nekem, és lazán azt mondja Tünj el innen, nem szeretlek!

Én csak mosolygós rajta, mert még ilyenkor is olyan aranyos, nem vesz fel a dolgokat!

Hát én bizony nem mosolyhok olyan dolgokon, amik egyáltalán nem tetszenek, hanem kimutatom az igazi érzéseim. Én ugyanezt várom a gyerekemtől most 4 évesen is, valamint majdan felnőttként. Ha olyat csinál, tesz ami fáj - akár fizikailag, akár lelkileg- én nem alakoskodom.

Miért ne értené, hogy ez rosszul esik neked? Az a nő egy idegen, anya pedig te vagy. Ezt mindig elmondanám neki, mikor anyának nevez egy vadidegen akárkit. Ha játék, ha nem. Van olyan játék, amibe nem kell feltétlen partner lenni. Felesleges hülye tévképeket erősíteni benne.

Így már kicsit komplikáltabb a dolog.

Ezoterikus körökben ilyenkor elkezdjük bogozni, előző életükben hogyan voltak összekapcsolva ezek a lelkek.

Kicsi még, nyitva vannak a szenzorai. Ne firtasd ezt a rajongást, el fog múlni, ahogy növekszik és új dolgokat tapasztal, elfelejti.

De ne vedd a szívedre, nem ellened szól!