Nyaralás ADHD-s gyermekkel, rémálom, vagy tehető élvezetessé is?

A napokban jöttünk haza a nyaralásból,egy nagyon szép apartmannban voltunk a Balatonparton.

A férjem nagyon stresszelt,hogy mit szólnak a szomszéd apartmannban ahhoz,hogy én folyton a hiperaktív gyerekünket próbáltam kordában tartani.

Itthon már egészen jól boldogulunk,együttélünk a fiunk állapotával,ki vannak alakítva a szabályok,mit szabad,mit nem szabad,de itt egy másik környezetben nehéz volt megértetnem vele,hogy vigyázni kell mindenre,nehogy kárt okozzunk.

Első nap annyira felpörgött az izgalomtól ,hogy alig tudtam kezelni,lenyugtatni (minél inkább erőlködnék rajta,mondanám neki,hogy kisfiam nyugodj már meg,annál inkább méginkább túlpörögne,már rájöttem jobb egy kicsit hagyni ,hogy saját maga nyugodjon meg),majd később mindent ki akart próbálni az apartmannban ,főleg azokon a napokon amikor nem volt jó idő.

Ha fürdeni mentünk a Balatonba,akkor persze semmi,de semmi gond nem volt,élvezettel lubickolt,játszott a többi kisgyerekkel a töle megszokott közvetlen ,kedves stílusban ismerkedett,barátokat szerzett.

Egyik este sétálni mentünk a Balatonpartra és egy pillanat alatt szem elől tévesztettük,a kissebb gyermekünk is elaszaladgált és rá is figyeltünk,legalább negyed óráig nem találtuk meg,már nagyon pánikba estem amikor észrevettem,hogy hozzácsatlakozott egy anyukához és kisfiához és játszanak.