Tényleg minden anyuka végigsírja az első fél évet a kétgyerekes anyává válás útján?

Ajjaj, de ismerős... Lányom 3 éves volt, amikor a fiam született. Sajnos egyáltalán nem óhajtott szopizni, be is sárgult, ezért inkább fejtem. Az elején még jól is ment, aztán kiderült, hogy másodjára egy zabálnivaló zabagépet szültem (lányom a fényevő kategóriába tartozott már újszülöttként is), egyre többet evett, az életünk pedig rémálommá vált. Szegény kislányom mást se hallott, csak hogy "mindjárt kicsim, csak anya lefeji a tejet", egyfolytában mesét nézett, szétunta magát. Kisfiamat gyorsan megetettem és ahelyett, h babáztam volna, vettem elő a fejőt. Az első két hétben még csak-csak működtek a dolgok, anyukám itt volt, szórakoztatta a nagyot, dajkálta a kicsit, amig én fejtem-fejtem-fejtem. Akkor még viszonylag simán be is indult a tejleadó reflex, hamar lefejtem az adagokat, de egyre rosszabb lett. Pl 5 fejésből 3-szor nem indult be, félórákat küzdöttem harminc-negyven milliért - ha beindult, tiz perc alatt megvolt a 140 ml.

Egyfolytában bőghetnékem volt, h milyen szar anya vagyok, itt a két gyönyörű gyerekem és egyikkel sem foglalkozom, mert fejem a tejet.

Aztán egyik éjjel megette a részét, és követelte azt, amit épp akkor fejtem - reggelre. IGy előkerült a tápszer (ami miatt szintén borzasztóan éreztem magam, h nem tudom megadni neki azt, amit a nagynak igen - 11 hónapig szopizott), először csak pótlásként, majd amikor már minden egyes fejés negyven percig tartott és a hülye be nem induló reflex miatt nem jött ki a tej, azt mondtam elég, ennyit nem ér az anyatej. Tápszer lett, és mindenki boldogabbá vált :)

Annyiból nagy szerencsém volt/van, hogy lányom nagyon várta és imádja a tesóját, elejétől fogva "segitett" nekem, igy az időnk nagy részét hármasban játszva töltöttük (amikor épp nem fejtem :) ) - mi játszottunk, tesó aludt :)

Hú jó hosszúra eresztettem...de remélem érzed, h nem vagy egyedül...tudom, h borzasztó érzés, egyfolytában a sirás kaparja a torkod... de hidd el, pár hét, és jobb lesz, tudod, ilyenkor a hormonok is még ezerrel dolgoznak :)

Nálunk az első félév nem volt gond, de amikor elindult négykézlább, akkor néha kiborultam. A kicsitől semmit nem lehetett csinálni, mindent szétrancsírozott, borított, még a olvasni sem tudtam a nagynak,mert kitépte a könyvet a kezemből. Szóval nálunk a 6 hónaptól 14-16 hónapos korig időszak volt gáz, aztán a nagy is 3,5 éves lett és meg tudtam vele beszélni a dolgokat és azóta sokkal megértőbb, együttműködőbb, én is ügyesedtem, tudom mikor kit mivel és hogy és most már sokkal könnyebb. Nem beszélve arról, hogy egyre többet játszanak egymással is :)

Nálatok mennyi a korkülönbség?

Nálunk 2 év 2 hónap.

Pocifájás... ez pech. Mi olvastunk vagy legóztunk szoptatás közben, igaz, nem volt hasfájás, nem kellett ringatni.

Első gyerkőc hasfájós volt, így alapból tudom milyen, hát drukk, hogy hamar elmúljon !

(2. gyerek is hasfájással kezdte, aztán olvastam, hogy a laktoherb okozhat ilyet és amint azt elhagytam, elmúlt a hasfájás, tej pedig ugyannyi maradt)