A dackorszakra az is jellemző hogy a gyerek extra válogatós és nemevős lesz?

Sziasztok!

Nekem még nincs gyerekem, de hátha beválik:

(tudom, nem ugyanaz, ne ítéljetek el) A kutyámat elkényesztette anyósom, amíg két hónapig másik országban voltam vizsgázni. Mire hazajöttem semmit nem volt hajlandó megenni, mindenbe csak belenyalt. Fogtam, elkezdtem futtatni, és csak egyszer adtam neki enni, nap végén. 2 hét múlva már rendesen evett.

EZt csak azért írtam le, mert lehet, hogy ti is túlságosan sokszor adtok nekik enni. Persze, kisgyereknek kell reggeli, tízórai, ebéd, uzsi, vacsi, második vacsi, én ezt értem, de egyszerre adtok neki túl sokat. Szerintem azt kéne, hogy jól lefárasztani a kicsit: rohangálni vele, úsztatni, bújócskázni, stb, hogy elfáradjon és éhes legyen. De csak akkor adni neki, ha azt mondja, hogy éhes vagyok. Nem pedig úgy, hogy "Kérsz egy májkrémes kenyeret?" mert arra azt fogja mondani, hogy nem.

Az a legrosszabb, amikor a gyereket arra kényszerítenek, hogy egyen, én ezt tudom, mert rossz evő voltam kiskoromban. Utáltam a levest és mindig meg kellett ennem. Ellenben imádtam a sült husit és a krumpli minden formáját, és mindig bőgtem, amikor anyuék már a másodiknál tartottak nekem meg még mindig levest kellett ennem, hogy "nekem nem maraaaad!". Aztán persze nem bírtam megenni, mert túl sok volt bennem a leves... A másik meg amikor Karácsonykor finnyogtam a halra, nagymamámtól kaptam egy akkora pofont, hogy azóta se eszem a hal semmilyen formáját sem.

SZóval a legjobb megoldás, ha ti magatok veszitek rá, hogy felismerje, hogy éhes, nem pedig állandóan kínálgatni neki. Amikor bébiszitter voltam, akkor is az anyuka mondta, hogy minden nap ebéd előtt megeszik a gyerek egy szendvicset. Két napig megette, ha én adtam, aztán meg a falra kente. Kitaláltam, hogy jó, akkor nem adok. Egy hétig dacoskodott, meg árulkodott az anyjának, de engem nem hatott meg, továbbra se adtam neki. Aztán egy hét múlva saját maga jött, hogy csinálsz nekem szendvicset? Akkor csináltam neki egy picurkát, hogy lássam, megeszi-e. Megette. Másnap ugyanígy, aztán kért még. Mindig csak picit adtam neki, hogy rájöjjön, hogy az neki valójában kell és ízlik.

Remélem tudtam segíteni!