Mit javasoltok, mit tegyek? A gondozónő nem akarja még benn altatni a fiam a bölcsiben, mert csak augusztustól dolgozom teljes munkaidőben. Félek attól, hogy nagyon elhúzódik a beszoktatás, megsínyli a fiam.

A helyzet a következő:

Már több, mint 1 hónapja bölcsis a kisfiam, és az előzetes megbeszéléseken azt mondta a vezető gondozónő, hogy 2 hét a beszoktatás, nem szerencsés tovább húzni, ha úgyis megyek vissza dolgozni, mert csak annál nehezebb lesz a kisfiamnak.

6-an vannak a csoportban 1 gondozónőre, ketten (a kisfiam és egy másik kisfiú) egyszerre kezdték a bölcsit. A másik kisfiúval kezdte az ott alvást a gondozónő, mert annak a kisfiúnak műtik az anyukáját, és ezzel is könnyebbsége legyen. Ez teljesen korrekt így, egyértelmű, hogy neki fontosabb. De az a kisfiú másfél hete már benn alszik, 3 napja már nem a gondozónő kezében alszik el, és ma rákérdeztem, hogy a fiammal mikor kezdi, és kiderült, hogy igazán nem akarja, mert jönnek még ketten beszokósok, és akkor nem lesz ideje az enyémet is altatgatni. Mikor mondtam, hogy dehát tudja, hogy megyek vissza dolgozni, azért kezdtük el a bölcsit, akkor csak a száját húzgálta. Hozzáteszem, minden nap sírva jön el a gyerek, mert már elkéri a kiságyat és lefekszik, bár tény, hogy nem alszik el 10 perc alatt, mert várja a mesét, amit elvileg olvasna neki a gondozónő, mert figyelembe vesznek ilyen kéréseket. (És ideje is lenne, mert a többiek elaludtak addigra.)

Ráadásul szegről-végről kollégák vagyunk (én pedagógus vagyok), és úgy érzem, emiatt szorul háttérbe a gyerekem, hiszen én úgysem fogok patáliázni. Ez igaz, bár most gondolkodom rajta, csak attól félek, hogy a gyerekemnek lesz rosszabb, hogy hónapokig elhozom délben, majd hirtelen ott kell aludnia.

Kérdezzetek nyugodtan, ha zavaros voltam, csak nagyon rosszulesett ma ez a beszélgetés, még mindig zaklatott vagyok miatta.

Mit tegyek? Hagyjam, majd megoldódik a dolog? Vagy csak én aggódom, a gyereknek jobb így, hogy elhozom és csak augusztustól alszik benn? Vagy beszéljek a vezetővel?