Miért nem bírok ki egy-másfél óránál többet a lányom nélkül?

21 hónapos a lányom, és nem tudok nélküle meglenni, de ő se nélkülem. Ősszel születik a tesó, tehát néhány nap a babám nélkül számomra katasztrófa. Az apjuk nincs velünk már, és mióta elment, úgy érzem, h duplán féltem és szeretem. Este egy ágyban alszunk, mindenhová együtt megyünk, nélküle még nem voltam sehol. Esetleg a kisboltban. Viszont tudom, h valahogy erről mind a kettőnknek le kell szokni, mert ha megszületik a baba, sokkal kevesebb időm lesz a nagyra, de nem akarok majd féltékenységet sem. Hogyan csináljam? Ha kiteszem a lábam az ajtón, ő egyből üvölt. De vmelyik este Anyukámék, elvitték magukhoz aludni, h pihenjek, de egy óra múlva már én is ott találtam magam, mert csak sírtam. Mintha a szívemből szakítanának ki egy darabot. Segítsetek! Hogy csináljam? (Lehet, h hülyén hangzik a kérdés de nekem nagyon fontos)