A pszichológus anyuka segítségét szeretném kérni, aki szokott ide írni, persze más is válaszolhat?

nekem kicsit hasonló a bajom pedig csak egy van.

DE én nem bízok meg annyira a babysitterben hogy itthagyjam rá egyedül lányomat.

Nekünk messze laknak a nagyszülök, így ha évente párszor meglátogatnak én itthagyom nekik.

De a babysitter azért jön, mert én szeretnék hajat mosni, hajat festeni, fürdöt takarítani, vasalni, és nem akarom hogy a gyerek rajtam lógjon. úgy ´rzem szuper lány, fiatal, de nem bízok meg benne mert halk szavú és volt már hogy a pincébe mentem de hallottam üvölt a gyerek gondoltam majd elintézi, de még 5 perc múlva is üvölöttt, pedig nem fájt semmije sem, csak nem tudta lefoglalni.

De ha lenne egy jó sitter akkor másképp éreznék, mert anyámra és anyósra is itt hagyom.

Bocsi, én vagyok pszichológus, csak egy anyuka.

Azt hiszem, hogy természetes amit érzel, hiszen az anyaságodat helyezed előtérbe. Viszont nem csak anya vagy, hanem nő is, egy ember, akinek éppúgy szüksége lehet(ne) egy kis kikapcsolódásra. Olyan mintha azt hinnéd, csak te magad vagy képes jól ellátni a gyerekeket és nem bíznál meg senki másban. Ebben is van persze helyes, mert valószínű tényleg te tudod a legjobban mit kell csinálni a gyerekeiddel, te ismered őket a legjobban, de megint csak de: nem csak anyának kell lenned, és hidd el más is el tudja látni a gyerekeidet! Egy pár óra néha nem fog elvenni tőled és a gyerekeidtől semmit sem! Inkább pluszt ad neked, hogy kikapcsolódsz, és egy pluszt ad a gyerekeidnek, hogy ne csak veled legyenek, ne csak tőled tanuljanak, hanem megtapasztaljanak mást is. Egy rendes bébiszitter is tud nekik újdonságokat mutatni, tőle is tanulhatnak, színesedhet a látókörük. Ez nem rossz dolog, nem kell ettől félni.

Így is te vagy nekik az anyukájuk, és így is szeretni fognak. De egy pár óra az apukájukkal szerintem éppúgy fontos!

Amúgy szerintem csak hiszed, hogy a többiek könnyen lepasszolják a gyereket...én sem tudom könnyen "lepasszolni", nekem is előjönnek a hülye gondolatok, és sokszor félek, aggódok. Viszont fontosnak tartom, hogy a gyerek ne csak velem legyen, ne érezze azt a párom, hogy görcsölök ezen. S mikor elmegyünk néha valahová, akkor megpróbálom élvezni, és újult erővel megyek haza. :)

Szia, azt hiszem nekem szólna a kérdés. :)

Először is azt gondolom, hogy egyfelől nagyon is normális mind az érzés, hogy igényeltek egy kis kikapcsolódást, mind az, hogy ilyenkor igen is bizonyos szinten görcsöl az ember azon, hogy egy effektíve idegenre bízta a gyermeket.

Netes fórumon nem tisztem tényfeltárást végezni, így semmiképp nem szeretnék az érzéseidre egy non plus ultra magyarázatot adni, de azt hiszem a kulcs az, ami nagyon sokszor: nem vagyunk egyformák. Vannak édesanyák, akik az "elszakadásnak" ezt a krízisét könnyedebben fogadják, és vannak, akiknek (ezer potenciális ok miatt) ez nehezebben megy.

Én először is a helyedben egyszerűen elfogadnám tényként, hogy igen, olyan édesanya vagyok, aki nehezen szánja rá magát a kikapcsolódásra, arra, hogy a gyerekektől távol töltsön pár órát.

Majd sorra venném azokat az indokokat, akár papírra leírva, amelyek amellett szólnak, hogy engedjek néha magamnak pár szabad órát a párommal, ami csak a miénk. Leírnám, miért vágyom erre, miért tenne ez jót a kapcsolatunk, adott esetben akár a gyerekeknek is, hogy kicsit mással töltik az idejüket, más felnőttet látnak maguk körül.

A jó bébiszitter választása sarkalatos pont - olyat keress, akiben feltétel nélkül megbízol, jöjjön át akár 2-3 alkalommal úgy, hogy te csak a háttérből figyeled az eseményeket. Bár úgy veszem észre a szavaidból, hogy magával a bébiszitterrel semmi gondod, így akár ő is maradhat, természetesen.

Ha nagyon bánt mégis, ha lelkiismeretfurdalásod van a magadra/magatokra szánt idő miatt, akkor esetleg minden ilyen esemény után szervezz valamilyen extra közös programot a gyerkőcökkel, és próbáld a racionalitást uralkodni hagyni az érzések fölött. Ebben segíthet a fokozatosság, ha eleinte csak 1 órára, majd 2-3-ra, adott esetben, ha edzettebb vagy már, akkor egy délutáni-kora esti időszakra is vele hagyod a gyermekeket.

Ezek abszolút általános tanácsok, ha esetleg van még kérdésed, szívsen válaszolok. :)

Nektek is kell egy kis kikapcsolódás kettesbe.

Én is ilyen vagyok csak én 4 gyerekkel,pedig nekem már a legnagyobb 14 éves a legkisebb 2.

Igenis menjetek el valahova!!!

Jó szórakozást!

Kedves kérdező!

Említetted: a nagyobbik oviba jár, tehát a másik kettő elhelyezése a problémás, legalábbis óvodai időben. Nem vagyok bölcsőde párti, de három gyerekkel esetleg érzed úgy, h alternatíva lehet? Arra gondolok, hogy napi 1-2 órát hagynád csak a bölcsiben mindkettőt, adott napon...